A Könyves magazin Tizenegyes - Mit olvas az író? című sorozatában legutóbb Tóth Krisztina fejtette ki a véleményét egyebek között arról, hogy mit kellene felvenni és levenni a kötelező irodalom listákról.

A költő Berg Judit Lengemesék sorozatát venné fel a listára, ezt nem kommentálta az interjúban. Jókai Mór Az Arany ember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét viszont kihagyná a listáról, ehhez magyarázatot is fűzött.

Mint mondta, nem elsősorban azért venné le Jókait például, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt.

„Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér.”

Hasonló problémája van az alsósoknak ajánlott Bárány Boldizsárral is. „Felsorolom Borbála tulajdonságait: szerény, halkszavú, szorgos. Mindig melegen teszi a levest az ura elé. Rendben tartja a házat, és amint van egy kis ideje, rohan a fodrászműhelybe. Sose ül le. Aranykezű, azaz mindig jókat főz. Bertalan, az apa, ezzel szemben zord, kevés szavú. Amikor Boldizsár elcsavarog, komoran lecsatolja a nadrágszíját. Lili lányom szerencsére nem értette, miért csatolja le: azt hitte, csak azért, mert nagyon teleette magát.”

Mindezt rémesnek tartja, mert szerinte a gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: