Free SZFE
Egyre nagyobb az ellenállás a hallgatók és a tanárok részéről a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) autonómiájának csorbításával szemben a kormány döntése miatt, miszerint az egyetem alapítványként működhet tovább Vidnyánszky Attila vezetése alatt. Az SZFE körül kialakult szolidaritási mozgalomhoz egyre több világhírű művész csatlakozik, Vidnyánszkyék mégsem tágítanak. Az SZFE-botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Számítottunk rá, de arra nem, hogy ilyen buta módon fogják csinálni
– mondja a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyeire rálátó forrásunk arról a folyamatról, ami nyáron a nyilvánosság szinte teljes kizárásával megkezdődött, és amelynek célja nem ismert, következménye viszont feltűnő: egyre kevesebb feladathoz jutnak az SZFE régóta – sokkal a kormány által kikényszerített modellváltás előtt is – ott tanító oktatói. Ebbe a sorba illeszkedik az, ami múlt pénteken történt: Rátóti Zoltán, a modellváltás után kinevezett rektor indoklás nélkül kirúgta az SZFE Doktori Iskola vezetőjét, a több mint negyedszázada az egyetemen tanító Karsai Györgyöt, és közölte: „nem tartozom magyarázattal”. Karsai kirúgását se hivatalosan, se informálisan nem indokolta meg azóta sem Rátóti, sem az egyetemet fenntartó kuratórium vagy annak elnöke, Vidnyánszky Attila.
Kevés a Forma–1-es pilóta
Nagy éve van idén Balázs Géza nyelvésznek: az év elején, februárban, napokkal Grétsy László 90. születésnapja előtt felmentették a 150 éves múltra visszatekintő nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottsági tagsága alól Grétsyt, és a helyére Balázs Géza ült be. Az a Balázs Géza, aki a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság elnöke volt akkor, amikor – 2020-ban – a Társaság egy örömteli hangú közleményben tudatta, hogy átvették a Magyar Nyelvőr kiadási jogait az ELTE-től. Erről a közlemény előtt csak a szerkesztőséget felejtették el tájékoztatni.
Most pedig Balázs Géza lett az SZFE Habilitációs Bizottságának elnöke. Ez a bizottság dönt a habilitációról, ami az egyetemi tanári címhez szükséges, márpedig egy egyetem akkreditációjának, nemzetközi és hazai elismerésének feltétele, hogy bizonyos mennyiségű egyetemi tanári címmel rendelkező tanár tanítson az intézményben.
Balázs kinevezése rendhagyó módon mindössze abból derült ki, hogy az SZFE honlapján megjelent egy interjú vele, a következő bevezetéssel: „A Színház- és Filmművészeti Egyetem Szenátusa megválasztotta a Habilitációs Bizottság új elnökét. Ennek apropóján Prof. Dr. Balázs Géza válaszol kérdéseinkre.”
Az interjú egyébként azt próbálja némiképp faramuci módon az olvasók szájába rágni, hogy igenis milyen sok köze van a nyelvészetnek a színház- és filmművészethez. Ez az igyekezet persze érthető: a cím betöltéséhez a hatályos törvények szerint a kinevezettnek tudományterületileg illeszkednie kell az adott egyetemhez.
Ez olyan, mint a sofőrökhöz képest a Forma–1-es pilóta
– így fogalmazza meg forrásunk, mennyire sok feltételnek kell eleget tenni ahhoz, hogy egy kutatóból egy egyetem habilitációs bizottságának elnöke lehessen: olyan doktori címmel rendelkező, habilitált egyetemi tanár választható azzá, aki már végigvitt hallgatót a doktori cím megszerzéséig vezető folyamaton konzulensként, folyamatosan publikál az adott tudományterületen, rendszeresen előadásokat tart, idegen nyelven is.
A régi tanárok felmondása után osztályvezetőnek nevezhetett ki az SZFE új vezetése olyan „szakembereket”, mint Kiss-B. Atilla, akit munkahelyén, a Budapesti Operettszínházban zaklatás eltussolásával és törvénysértéssel vádoltak meg, oktathat a közmédia és a Hír Tv megannyi műsorvezetője és szerkesztője, sőt Orbán Viktor videósa is, és lehet rektor Rátóti Zoltánból is. Ehhez képest olyan szakembert, akire minden fenti feltétel igaz, nagyon keveset találni az országban azokon kívül, akik eddig az egyetem Doktori Iskoláján tanítottak. Sőt: forrásaink egyáltalán nem tudnak ilyen személyről Balázs Gézán kívül – már persze ha az SZFE interjúját elolvasva elfogadjuk, hogy a nyelvészet és a színház szinte ugyanaz a tudományterület.
Balázs Géza kinevezéséről információink szerint az egyetem vezetése nem tájékoztatta a Habilitációs Bizottság tagjait. Jákfalvi Magdolna addigi elnöknek sem szóltak arról, hogy visszahívták őt a posztjáról, ahogy nem értesítették azt a további három embert sem, akiket visszahívtak a Doktori Tanácsból: M. Tóth Géza korábbi rektort, Gelencsér Gábort és Balázs Gábort.
Sőt: úgy tudjuk, az egyetem vezetése az erről döntő ülés előtt kötelező szabadságra küldte az oktatókat, így közülük senki nem lehetett jelen az ülésen.
És hogy miért nevezte mindezt forrásunk „buta módnak”?
Mert Balázs Géza kinevezése komoly eljárásbeli hibákkal történt.
Bár tudomásunk szerint a magyar felsőoktatásban nemigen történt még olyan sem, hogy a rektor vagy a Szenátus visszahívjon valakit a Habilitációs Bizottságból, de a dolognak ez a része még szabályszerű, ha a politika idecitálása nélkül nem is érthető. A Habilitációs Bizottság tagjainak megválasztását azonban a Doktori Iskola vezetője javaslatának kell megelőznie, erről nem dönthet önhatalmúlag a rektor, Rátóti Zoltán.
A hvg.hu természetesen megkereste Rátótit, illetve az egyetem sajtóosztályát, és feltettük nekik kérdéseinket, többek között arról, valóban így történt-e mindez, de többszöri megkeresésünkre, három hét alatt sem érkezett tőlük semmilyen válasz. Viszont amíg a válaszra vártunk, kirúgták a Doktori Iskola vezetőjét, Karsai Györgyöt.
| Megéri? |
| Érdekes adatot találni az SZFE honlapján a közérdekű adatok között, amelyből úgy tűnik, igencsak megéri a régi fényét elvesztő intézmény oktatójává válni. Összességében 1,2 milliárd forintot fizetett ki az egyetem személyi jellegű ráfordításokra 2021-ben, szemben a 2020-as 309 millióval. |
Nem kell félnetek jó lesz
A Doktori Iskola tanárai többen is pozíciójukban maradtak a modellváltás után, mondván, számukra az a legfontosabb, hogy a doktori folyamatot már korábban elkezdő hallgatók végül tényleg megkaphassák doktori címüket – és az érvényes is maradjon a világon mindenütt.
Ez utóbbi került most veszélybe Rátótiék lépéseivel: mindez kérdésessé teszi, maradhat-e egyáltalán egyetem az SZFE.
Az egyetem jelenlegi akkreditációja az egész világon elfogadottá teszi az SZFE-n kiadott diplomákat és doktori címeket, ahhoz pedig, hogy ez így maradjon, a világ minden egyetemén időről időre felülvizsgálják az akkreditációs feltételek teljesülését. Nemrég ez megtörtént az SZFE-n is, és az eredményt örömtüzek gyújtásával, győzelmi jelentésben adta hírül az egyetem vezetése. Azt az apróságot viszont már nem hirdették olyan hangosan, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság „monitoreljárással egybekötött akkreditációt” adott az egyetemnek, azaz 2024 májusában újabb, úgynevezett monitoreljárás vár az SZFE-re. Addig minden feltételnek teljesülnie kell, a mostani esetleges hibákat ki kell küszöbölni. Ehhez már idén novemberig le kell tenni a megfelelő intézkedési tervet.
Márpedig ha a Doktori Iskolába a visszahívott vagy kirúgott tagok helyére az SZFE vezetése olyan embereket hozna be, akik nem teljesítik a szigorú habilitációs feltételeket, a Doktori Iskola megszűnhet, és az egyetem nem adhatna ki többé doktori címeket, így pedig megszűnne egyetemi státusza is. Ilyen módon a színházi akadémiák működnek; forrásaink utalnak arra, hogy ez a képzési mód például az orosz–ukrán nyelvterületen bevett szokás, ahonnan Vidnyánszky Attila is érkezik. (Vidnyánszky ugyanakkor egy olyan kijevi főiskolán szerzett diplomát, amely ma már egyetem.)
Erre figyelmeztetnek egyébként a helyükön maradt oktatók is egy a Magyar Felsőoktatási Habilitációs Bizottságnak (MAB) címzett levélben. „A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola, mely egyedülálló, unikális doktori (DLA)-képzéseket visz, közel került ahhoz, hogy elveszítse akkreditációját, többek között a doktori törzstagok és a tudományági megfelelést mutató professzorok kritikusan alacsonnyá vált létszáma miatt” – áll a Népszava birtokába jutott levélben.
Felmerülhet, hogy a kormány módosítson egy-két törvényen, és azzal meg is oldódik pár nehézség, ahogy tették azt például akkor, amikor Vidnyánszky Attila még a Kaposvári Egyetem színházi képzésének einstandolásához kapta meg az egyetemi tanári címet úgy, hogy doktori fokozata nem volt, de egy friss törvény alapján már az állami díja is elég volt a címhez.
Az egyetemi akkreditáció kérdése azonban túlmutat a kis magyar pocsolyán, és így nem olyan könnyű politikai csettintgetésekkel táncoltatni. Rengeteg forrás és lehetőség származik abból, hogy az egyetemek nemzetközi akkreditációjuk révén be vannak kötve az európai egyetemi életbe. Hiába lennének tehát magyar salátatörvények alapján érvényesek a címek kevesebb feltétel teljesülésekor, ezek az európai források mind elapadnának, arról nem is beszélve, hogy ez nemcsak a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de a kormány szemében szálkát nem jelentő más egyetemekre is igaz lenne.
Az egyetemeket érintő törvények miatt meg van kötve az állam keze, így jelenleg nem látni, hogyan sikerülhet majd szakmailag és politikailag is megfelelő emberekkel feltölteni a Doktori Iskolát. Már amennyiben nem tartjuk opciónak az egyetem leminősítését. Kétségkívül igaz: építeni több mint százötven év kell, rombolni két év is elég lehet.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
