„Amióta az eszemet tudom, azóta hiányzik nekem egy plusz nap a vasárnap és a hétfő között” – nevet a Berlinben élő Janka, aki fenntartások nélkül elfogadná, ha a jövő hónaptól heti négy napot kellene feszített tempóban végig dolgoznia, de cserébe kapna három szabadnapot. A nyelviskolában foglalkoztatott magyar nő évtizedek óta bosszankodik azon, hogy nem fog beleférni 48 órába a heti nagybevásárlás, a takarítás, a pihenés és a munkán kívüli egyéb ügyeinek az elintézése.

„A szombat és a vasárnap mellé nekem rengeteget jelentene egy plusz nap, amikor minden más dolgomat rendbe rakhatom, amit, mondjuk, egy tízórás munkanapon nem tudnék” – mondta.

A számítógépes cégnél heti 30 órában alkalmazott Emese – akinek nagycsoportos fia van –, azt mondja, ő semmiképpen nem vállalna napi több munkaórát a mostaninál. Némi öniróniával azt is hozzáteszi: ha nem lenne anyuka, lehet, hogy belemenne, mert akkor sem 12 órát kellene robotolnia naponta, ahogy korábban Budapesten tette, hanem „csak” tízet.

„A szóban forgó négynapos munkahét a három szabadnappal mindenképpen szimpatikus, de csak, ha nem kell többet dolgoznom a hét munkás felében. Még ha kevesebb fizetést adnának, akkor is ezt választanám. Meg akarom őrizni az idegrendszeremet a családnak, és egyáltalán nem szeretném az egész életemet a cégnél tölteni.”

Hasonlóan vélekedik a berlini orvosi praxisban dolgozó 30 éves Dia is, aki inkább munkáról és pénzről mondana le a gyerekei javára, mint fordítva. „Pedig én nem is dolgozom a hét minden napján sokáig. Két napon van hosszú műszakom, cserébe három nap jóval hamarabb jöhetek haza, és néha még ez is soknak tűnik, mert az ügyintézésre alig marad időm. Örülök, hogy itt nem kell ’tizenkétóráznom’, mint a magyar egészségügyben dolgozó kollégáimnak”.

Több modell

Mielőtt a négynapos munkahét mélyebb elemzésébe fognánk, előre kell bocsátanunk, hogy valójában nem is egy, hanem kétfajta modellről beszélünk: vagyis nem minden négynapos munkahét egyforma. Az első verzióban a 40 órás munkahetet öt helyett négy napra osztják el, ami négy 10 órás napot eredményez. Ezt a modellt vezették be például Belgiumban. Itt a munkavállalók eldönthetik, hogy heti öt vagy négy nap alatt akarják-e elvégezni az adott hétre eső munkájukat. Azonban, ha a négy nap mellett döntenek, összességében nem lesz kevesebb a heti munkaidejük.

A második modell annyiban más, hogy az az úgynevezett „100-80-100-elvet” követi. Röviden: a munka száz százalékát a munkaidő 80 százalékában kell elvégezni – a bér 100 százalékáért.

MichaelReichel/dpa/picture alliance

Az elmúlt években több európai országban tesztelték már ezt a fajta négynapos munkahetet. Izland például 2015 és 2019 között azt próbálta ki, hogy mennyire hatékony a rövidített munkahét úgy, hogy a béreket változatlanul hagyják. A spanyolok tavasszal kezdik meg a négynapos munkahét tesztelését kis- és középvállalkozásoknál. A kísérletben résztvevő cégekben az alkalmazottak 30 százalékának legalább 10 százalékkal kevesebb munkaórát kell ledolgoznia – teljes bérezés mellett. Franciaország pedig most a közigazgatásban akarja kipróbálni a négy napra elosztott, 35 órásra rövidített munkahetet. Ez utóbbi modellt régóta tesztelik világszerte: többek között Új-Zélandon, Japánban és az Egyesült Államokban.

De nézzük meg alaposabban, milyen előnyei és hátrányai is lehetnek a négynapos munkahétnek.

Kevesebb stressz, esélyegyenlőség

Az eddigi kísérleti projektek eredményei egyértelműen inkább pozitív eredményt mutatnak. Például egy 2023-ban közzétett brit tanulmány arról számol be, hogy a négynapos munkahét-modellben dolgozó munkavállalók kevesebbet stresszeltek, így csökkent körükben a mentális betegségek, például a kiégés kockázata. A szorongás, a fáradtság és az alvásproblémák is enyhültek a vizsgálat időtartama alatt, amelyben összesen 61 vállalat mintegy 2900 alkalmazottja vett részt. A vállalatok többsége úgy nyilatkozott, hogy folytatni szeretné – ráadásul hosszú távon – a négynapos hetet. Döntésüket mindenekelőtt a munkavállalók jobb közérzetével és munkamoráljával indokolták.

Maguk a munkavállalók is ezt erősítették meg a beszámolóikban, például arról, hogy ritkábban betegedtek meg. A dortmundi TU egyetem Leibniz Munkaügyi Kutatóintézetének munkatársa, Hannah Schade munkapszichológus szerint a betegségek ritkulásának oka főleg az, hogy a dolgozóknak elegendő idejük jut a regenerálódásra, és összességében kisebb rajtuk a teher. Schade szerint ez a felismerés a négynapos hét finanszírozhatósága körüli vitában is lényeges szempont lehet. Vagyis el kell gondolkodni azon, hogy vajon milyen magasak lennének a vállalatok kiadásai, ha a betegszabadságok és a mentális betegségek aránya a jelenlegi, igen magas szinten maradna. Schade szerint az is előnyös a vállalatnak, hogy a tényleges óraszámcsökkentésért cserében az emberek hajlandók egy csomó más dolgot elfogadni a munkáltatótól.

|InaFassbender/AFP/GettyImages

A négynapos hét fontos szerepet játszhatna az férfi és női munkavállalók valódi esélyegyenlőségének megteremtésében is. Schade utalt a már említett brit tanulmány egy másik lényeges eredményére, miszerint a négynapos munkaheteken a férfiak nagyobb részt vállalnak a közös gyerekek ellátásában vagy az ápolásra szoruló rokonok gondozásában. A németországi Munkaerőpiac- és Foglalkoztatáskutató Intézet igazgatója, Bernd Fitzenberger a négynapos munkahét egy másik lényeges előnyét a szakmunkáshiány leküzdésében látja.

„Vonzóbbá teszi a munkahelyeket, növeli a jelentkezők számát az olyan területeken, amelyeken a vállalatok többnyire kétségbeesetten vadásszák a munkaerőt.” Nem beszélve arról, hogy a női munkavállalók, akik a párkapcsolatra épülő német háztartásokban jellemzően mind a mai napig alárendelik a karrierjüket a családnak, könnyebben visszatérhetnének teljes munkaidős állásaikba.”

Kétségek: hatékonyság, versenyképesség

Bernd Fitzenberger közgazdász szerint a négynapos munkahét egyik hátrányát az igazán sűrű munkanapok jelenthetik. Kevesebb idő alatt többet kell elvégezni: ez pedig akár növelheti is a stresszt. Belgiumban, ahol a munkavállalók továbbra is heti 40 órát dolgoznak, négy napra elosztva, alternatív megoldásként csökkenthető ugyan a munkaidő – de ebben az esetben kevesebb fizetés jár.

Működik-e a négynapos munkahét? Magyarországi dolgozókat kérdeztünk tapasztalataikról

Az elmúlt években Európában és a tengerentúlon is vállalatok tucatjai kísérleteztek a négynapos munkahét bevezetésével. Magyarországon többek közt a Magyar Telekom és a Libri-Bookline már kipróbálta azt. Arról, hogy mennyire vált be, a vállalatokat, és négy napot dolgozó munkavállalókat kérdeztünk.

A kölni Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) közgazdásza, Holger Schäfer szerint nem világos, hogyan lehet mérni a termelékenységet e modell esetében.

„Nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogyan alakult a termelékenység a tesztelésében részt vett vállalatoknál.” Fitzenberger szerint az új modell meg is növelheti a vállalatok kiadásait. „Mégpedig akkor, ha a csökkentett munkaidő vagy a munkaidő négy napra sűrítése termelékenység-növekedéssel sem ellensúlyozható”.

Németországban különösen a szabaddemokrata párt, az FDP aggódik az ipar versenyképessége miatt.

„A szakképzett munkaerő égbekiáltó hiányának ismeretében egyszerűen érthetetlen a négynapos munkahétre vonatkozó javaslat” – nyilatkozta a Funke Médiacsoport több lapjának az FDP frakcióvezetője, Christian Dürr. A rövidebb munkaidő nemhogy erősítené Németország versenyképességét, hanem ártana annak. Ugyanakkor Fitzenberger szerint ezt ellensúlyozni lehetne azzal, hogy a vállalatok technikai újításokkal produktívabbá teszik a munkafolyamatokat. A közgazdász számára lényegesebb kérdés, miként lehetne bevezetni a négynapos munkahetet az egyes gazdasági ágazatokban – azok egymástól merőben eltérő sajátosságait figyelembe véve.

„Valódi kihívást jelenthet a modell bevezetése olyan ágazatokban, amelyek szó szerint az „itt és most”-ból élnek, és bizonyos szolgáltatásokat meghatározott időpontokban kell nyújtaniuk az ügyfeleiknek, pácienseiknek és más klienseiknek” – magyarázta Fitzenberger. Így az ápolási szektorban, a biztonságvédelemben vagy szállítóvállalatoknál a négynapos munkahét nyilván sokkal nehezebben keresztülvihető, mint más területeken. „Ha pedig olyan merev szabályozást vezetnénk be, amely minden ágazatot egyformán érint, az kihatna a versenyképességre.”

Mindenesetre egy felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók több mint háromnegyede üdvözölné a négynapos munkahét bevezetését vállalatánál – különösen a 40 év alattiak.

Szerzők: Silja Thoms és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.