Az alvás alatti szokatlan viselkedéssel járó alvászavarokat paraszomniáknak nevezi a szakirodalom. Ezeknek a jellemzőit vizsgálták a Semmelweis Egyetem kutatói a különböző generációknál, illetve férfiaknál és nőknél. A kutatás alapanyagát a témához kapcsolódó YouTube-videók adták, 224 paraszomniás epizódokat bemutató felvételt választottak ki, és három korcsoportba (gyermek vagy serdülő ≤ 17 év; felnőtt 18 és 55 év között; és idősek ≥ 56 év) sorolták az ezekben látható embereket.

A felvételek vizsgálatából kiderült, hogy az idősekre sokkal kevésbé volt jellemző az alvajárás a fiatalabb felnőttekhez és a gyermekekhez képest.

A kiskorúakkal és idősebbekkel szemben a felnőttek jóval gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak, mely akár sérüléshez is vezethet. Az ilyen komplex viselkedés a nőknél több mint kétszer annyiszor fordult elő, mint a férfiaknál – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből.

„Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van. Előfordulhat, hogy éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez” – magyarázta Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a Journal of Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A szakirodalom szerint a NREM paraszomniák a gyerekek 10-15 százaléát érintik. Felnőttkorra ez az arány 3-4 százalékra csökken, időskorban még ritkább.

A paraszomniák egy másik típusa (REM – rapid eye movement – magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik a REM alvásra egyébként jellemző bénultság, így az érintettek „megvalósíthatják”, amit álmodnak. Menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak, vagy saját maguknak. A vizsgálatban, az idős férfiaknál 40-szer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál, és 70-szer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz-, vagy karmozgásokat az ágyban.

A közlemény szerint az alvászavarok kezelésében a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek, de első lépés a helyes alváshigiéné betartása: azonos időben kelni és feküdni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja, és súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz és szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat – írták.

„A téli időszámítás sokkal inkább összhangban van a biológiai ritmusunkkal"

Az óraátállítás tanulságos példája annak, hogy mi történik, ha belenyúlunk az emberek alvásába társadalmi szinten - állítja Sophie Bostock alvásszakértő és alvásterapeuta, aki szeret eljátszani a gondolattal, hogy milyen hatással lenne az emberek együttélésére, ha ténylegesen kipihennék magukat.