Ez egy széles körben bevett gyakorlat az Egyesült Királyságban.
Megtiltják a munkahelyi vezetőknek az Egyesült Királyságban, hogy titoktartási nyilatkozat aláíratásával hallgattassák el azokat a dolgozókat, akik munkahelyi zaklatást és diszkriminációt szenvedtek el. Ha a hétfőn beterjesztett módosítókkal együtt elfogadják a kormány munkajogi törvényjavaslatát, a jövőben semmisnek minősül az ilyen ügyek elszenvedőivel kötött megállapodásokban minden olyan titoktartási záradék, ami megakadályozza, hogy az áldozat beszéljen a vele történtekről.
A módosítás azt is lehetővé tenné, hogy a tanúk anélkül felhívják a figyelmet a visszaélésekre, és kiálljanak az áldozatok mellett, hogy attól kellene tartaniuk, hogy beperelik őket – írja a Guardian, hozzátéve, hogy a változás nem érintené azokat a titoktartási megállapodásokat, amelyek legitim üzleti célt, például a szellemi tulajdon, vagy az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét szolgálják.
Angela Reyder miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy számos iparágban és munkahelyen egyre gyakrabban fordul elő, hogy titoktartási megállapodásokkal fedik el a visszaéléseket, és ez leginkább az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott dolgozókat sújtja. Számos cégnél, szervezetnél és közintézménynél ez lett a megszokott módja, hogy rendezzék a szexuális visszaéléssel, rasszizmussal, vagy épp a várandós nők diszkriminációjával kapcsolatos eseteket, megakadályozva, hogy az áldozatok beszéljenek a visszaélésekről.
Egy 2000 munkáltató körében végzett felmérés során a válaszadók 22 százaléka ismerte el, hogy alkalmazzák a titoktartási záradékot a szexuális zaklatással kapcsolatos esetek kezelésénél. 44 százalék mondta azt, hogy nem tesznek ilyet, 34 százalék pedig a „nem tudom” választ jelölte meg.
A legnagyobb brit szakszervezet, a Unite női tagjai körében készített felmérést. A válaszadók negyede volt már munkahelyi szexuális bántalmazás áldozata és 43 százalékukat érintették meg elfogadhatatlan módon. Csaknem felüknek kellett elszenvedniük sértő szexuális tartalmú viccelődést, nemkívánatos flörtölést, szexuális töltetű megjegyzéseket vagy gesztusokat. 28 százalékukkal osztott meg pornográf felvételeket valamelyik felettesük, kollégájuk vagy ügyfelük, míg 8 százalék volt szexuális kényszerítés áldozata. Az esetek döntő többségében az elkövető a munkahelyi kollektíván kívüli személy – például beteg vagy utas – volt.
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most viszont szintet léptek Moszkvában, már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
Balásy Gyula cége több mint 10 milliárd forintért bonyolítja a rendezvényeket, ehhez jöhet még a tűzijáték.
