Milyen juttatások adhatók a munkavállalóknak a nyári pihenés finanszírozására?
Számos adómentesen vagy kedvezményesen biztosítható juttatási forma közül lehet választani.
Tavaly ősszel a kormány folyamatosan azzal büszkélkedett, hogy elkészítette az Új gazdasági akciótervet, és majd ennek köszönhetően 3-6 százalékkal nő 2025-ben a GDP.
Nos, azt most már teljesen biztosra vehetjük, hogy 3-6 százalékról szó sem lesz: a költségvetésbe először egy óvatosabb 3,4 százalékos számot írtak bele, aztán ezt szóban levitték 2,5-re. Majd a múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium négy munkatársa egy, a Portfolio.hu-n megjelent írásban elkezdte még tovább hűteni a várakozásokat, most pedig Nagy Márton is közölte: 1 százalék jöhet össze idén. Az elemzők cikkében ezt negyedéves bontásban is bemutatva azt írták, hogy a január-márciusi stagnálás után most szerdán, amikor a KSH kiadja az április-júniusi adatokat, nulla közeli érték jöhet majd, a harmadik és a negyedik negyedévben pedig 1-2 százalék lehet a növekedés – ez így éves átlagban a legjobb esetben is 1 százalékot jelentene, és ezt már egy kedd reggeli háttérbeszélgetésen Nagy Márton is elismerte.
Megígérték – teljesítették?
Azt hihetnénk, ez azért is történt így, mert az akciótervből szinte semmi nem valósult meg. De ez tévedés. Amit ígértek, annak meglepően nagy részét meg is valósították. Az igazán nagy baj az, hogy még így sem lett eredmény – úgy tűnik, nem a megvalósítás volt a rossz, hanem azt sem sikerült eltalálniuk, hogy mivel van igazán nagy baja a magyar gazdaságnak.
Tavaly ősszel 21 vállalást tett az ötödik Orbán-kormány, amelyektől azt remélte, hogy 3-6 százalék közti GDP-növekedést hoznak majd. Ezek közül 14-et teljesítettek, további 5-re lehet vagy azt mondani, hogy lebutított formában lesz meg, vagy azt, hogy még folyamatban van, de történik vele valami, és csupán kettő az olyan, amiből semmi nem valósult meg.
Nézzük tételesen, mit vállaltak, és mi történt!
Három intézkedés a jövedelmek vásárlóerejének növeléséért
1. Hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel
November végén valóban aláírták. Így aztán a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal nőtt, 2026-ban 13, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik (vagy mégsem).
2. Munkáshitel Program
Bevezették, de nem kapkodnak érte az érintettek. A kormány 500 milliárd forintot tett félre erre a célra, ami azt jelentette volna, hogy 125 ezer fiatal élhet a lehetőséggel. Ehhez képest július közepén arról számoltak be, hogy már 25 ezren igényelték a munkáshitelt. A kihelyezett kölcsönök felét egyébként lakáscélokra fordítják, vagyis kérdéses, hogy mennyire a fiatalok saját döntése a hitelfelvétel.
3. A gyerekek után járó családi adókedvezmény megduplázása két lépésben
Ennek az első lépése július 1-jén élesedett, ez 50 százalékos emelés volt. Egy gyerek esetén 15 ezer, két gyereknél 30 ezer, három és minden további gyerek esetén 49 500 forint érvényesíthető az adóból gyerekenként.
AFP / picture alliance / Fank May
Az eredmény:
Összességében a lakosság jövedelmi helyzete javult, de ahhoz nem eléggé, hogy egymagában kihúzza a gazdaságot a gödörből, e mellé kellene odarakni egy jó céges teljesítményt. A nettó átlagkereset az első öt hónapban 8,9 százalékkal volt magasabb, mint egy éve, ami a korábbinál lassabb béremelkedési ütemet jelent, az infláció pedig az első félévben átlagosan 4,8 százalékos volt, azaz nem elviselhetetlen, de elég kényelmetlen. Így aztán egy kicsit bátrabban költik az emberek a pénzüket: a kiskereskedelem január–májusban 3,1 százalékkal nőtt. A gazdaságunk igazi baja már rég nem a lakossági fogyasztás, viszont folyamatosan ott van a kockázat, hogy egy ilyen inflációt meddig tolerálnak az emberek úgy, hogy nem fogják vissza a kiadásaikat.
Tíz vállalás a megfizethetőbb lakhatásért
4. Az Airbnb feltételeinek szigorítása
Részleges szigorítás volt: a rövid távú lakáskiadás tételes átalányadóját januártól szobánként 150 ezer forintra emelték, de csak az olyan településen, ahol a vendégéjszakák száma évi kétmillió feletti – a gyakorlatban ez Budapestet jelenti. A teljes tiltást nem szeretnék viszont, ez jól látszik azon is, hogy a terézvárosi kerületi tiltást nem pártolja a kormány.
5. A lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata
Nem történt előrelépés.
6. A kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára
Hatalmas ígéret itt a Diákváros építése volt, ezzel odáig jutottak el, hogy áprilisban kisajátította az állam a területet. Varga-Bajusz Veronika államtitkár 2024 végén azt ígérte, hogy 2027-2028-ra tudnak majd „értelmezhető számú férőhellyel” számolni. A projekt ugyan lecsökkentett formában valósulhat meg, de a 12 ezer férőhely ígérete maradt.
7. Fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása
Ez épp most történik, az új lakáshitel programja komoly kedvezményeket kínál, egyben viszont látszik, hogy felhajtja az árakat is. Emellett döntöttek a Lakhatási tőkeprogram elindításáról, az NGM és az MFB 300 milliárd forinttal száll ebbe bele, abban bíznak, hogy öt év alatt 30 ezer új lakás épülhet.
8. Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása
Decemberben megjelent erről egy rendelet, így 3 millió forint összegű támogatást igénybe lehet venni az ötezer lakos alatti településeken.
9. A Széchenyi pihenő (Szép) kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása
Ez megvalósult, de nagy sikert nem hozott. A K&H adott ki részletesebb számokat, de nincs okunk azt gondolni, hogy más bankoknál óriási eltérések lehetnek ettől: a Szép-kártyás pénzek 3,2 százaléka megy náluk lakásfelújításra, az átlagos érték 30 ezer forint. Azaz feltételezhetjük, hogy a többség pár vödör festéket, néhány kisebb bútordarabot vesz ebből a pénzből, nem a teljes felújítást fizetik innen.
Fülöp Máté
10. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása
Ezt annyival finomították, hogy csak 2025-ben lehet lakhatásra elkölteni az eredetileg a nyugdíjra félretett pénzt. A kormány úgy kalkulált, hogy 300 milliárd forint mozdulhat meg, ehhez képest az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke májusban arról számolt be, hogy 34,5 milliárdot költöttek el, az év végig 150-200 milliárdosra várta, hogy felmenjen a végösszeg.
11. A munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása
Megtörtént: most már havi 150 ezer forint lakbér- vagy törlesztőrészlet-támogatást adhat a munkáltató a 35 éven aluli dolgozóinak adókedvezménnyel. A mondat két kulcsa az, hogy nem a kormány adja, hanem a munkahely adhatja – vagyis ez nem kötelezettség, csak egy lehetőség.
12. Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa fenntartása 2026 végéig
Ez az ígéret olyan szempontból kakukktojás, hogy semmi újdonság nincsen benne, hiszen úgy ígérték meg 2024 októberében, hogy már 2024 májusában bejelentették, hogy a kormány 2026 végéig meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát. Sőt, valójában még tovább is: a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént.
13. Ötszázalékos, önkéntesen vállalt lakáshitelkamat-plafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral
Az együttműködés és az önkéntesség itt ugyanazt jelentette, amit sok más területen is: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rápirított a bankokra, hogy elvárja az önkéntességet. A bankok vállalták is az 5 százalékos THM-et a lakáshitelre, de elég szigorú feltételeket határoztak meg. 35 éven aluliak első lakása, 60 négyzetméter és 1,2 milliós négyzetméterár alatt, méghozzá energiahatékony ingatlanokra – ebbe azért nem annyira sokan férnek bele.
Fazekas István
Az eredmény:
Azt természetesen senki nem várhatta, hogy alig egy év alatt sikerül megoldani a lakhatási válságot, de még csak jele sem nagyon mutatkozik annak, hogy közelebb lennénk a megoldáshoz. Sőt, mind közül itt látszik a leginkább az, hogy nem a problémák valódi okát kezelik, legfeljebb a tüneteket. A kormány a régi szokásokhoz ragaszkodva a keresleti oldalt próbálja segíteni, a kínálatival nem igazán foglalkozik (ez utóbbiban a Diákváros és a lakhatási tőkeprogram hozhat változást – majd egyszer, ha úgy valósul meg, ahogy most ígérik). Amíg a legtöbb program mellékhatása az, hogy fölfelé megy a lakásvásárlás és a -felújítás ára is, addig nem csoda, hogy korlátozott az igény mindenre, amit csak kínálnak. A lakásbérlés piacával pedig még csak ennyit sem foglalkoztak, még az Airbnb-vel szemben meghirdetett szigorból is visszatáncoltak.
Nyolc pont a vállalkozások támogatásáért
14. Jelentős mértékű tőkefinanszírozási program
A Demján Sándor-program elindult, az NGM július végén arról adott hírt, hogy a 100 milliárdos programból eddig 55 tőkebefektetésről és 10,8 milliárd forintról született döntés.
15. 1+1 KKV beruházásélénkítő támogatási program
Az NGM július közepéig 1325 cég támogatásáról döntött, összesen 104,5 milliárd forint értékben, ebből egyelőre az első száz vállalkozás kezdhette meg a tervezett fejlesztéseit az összesen 10 milliárd forintos előleggel. A beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – írta a minisztérium.
16. „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program a digitalizáció elősegítése érdekében
Ez a program februárban indult el, és azt a 10-13 ezer céget célozta meg, amelynek nincs honlapja, vagy van, de teljesen inaktív. 400 ezer forintért egy digitalizációs vagy ugyanennyiért egy közösségi média alapcsomagot lehetett kérni, vagy 1,1 millióért egy bővített csomagot, amelybe már tartalomfejlesztés, SEO-optimalizálás és webshop kialakítása is belefért. A 9 milliárdos keretösszeget július 10-én érték el, ekkor a forrás kimerülése miatt a jelentkezés határideje jóval az eredetileg tervezett december 31. előtt lezárult.
17. A Széchenyi kártya program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat csökkentése 3,5 százalékra
Valóban visszavitték a kamatot az 5 százalékos szintről arra a 3,5 százalékra, ahonnan 2023-ban felemelték.
18-19. Az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása és a bank által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése
Az Eximbank összesen 350 milliárd forint értékben nyitotta meg januárban ezt a két programját. Külön szépsége ennek, hogy a Jövő exportőrei beruházási hitelt olyan cégek is igénybe vehetik, amelyek egyáltalán nem is exportálnak. A kamat forintban 5,2-7,2 százalék évente.
Túry Gergely
20. A hazai kkv-szektort érintő uniós programok gyorsítása
EU-pénzeket továbbra is alig kap Magyarország.
21. A kis- és középvállalati (kkv) szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.
Megtörtént: 300 millióról 600 millió forintra emelték a nettó árbevételnek azt az éves határát, ami alatt nem kötelező a könyvvizsgálat. Más módosítás viszont nem volt, így az a szabály is megmaradt, hogy ez csak a kisebb, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégekre érvényes.
Az eredmény:
Nagyon más akkor lehetne a helyzet, ha az összes új támogatás az EU-pénzeken felül érkezne, és nem azok helyett. Csakhogy amíg az EU-támogatásokkal bajban vagyunk, addig minden más legfeljebb arra lehet jó, hogy betömködje a lyukakat. A magyar gazdaság legnagyobb baja ma a cégek válsága. Nem csak arról van itt szó, hogy az iparunk rosszul teljesít, hogy a belső kereslet törékenysége miatt sokan aggódhatnak, és hogy a külföldi kereslet visszaesése, az autóipar globális gyengélkedése vagy épp az USA kiszámíthatatlan vámpolitikája mit okoz. A cégek beruházásai az elmúlt 11 negyedév közül 10-ben visszaestek, az idei évet is egy egész drámai, 12,1 százalékos zuhanással indítottuk (ez a január-márciusi szám egyelőre a legfrissebb ismert adat). A vállalatok alig tesznek bele pénzt abba, hogy a jövőt tervezzék – ha a kormány azt akarja, hogy érdemben javuljon a gazdaságunk helyzete, akkor először ehhez kellene egy biztos jövőképet kínálnia. De az összes kormányzati támogatás csak annyit ér, mint a MÁV-nak a vécétakarítás: az elvárható minimum, amivel nem sikerül elfedni, hogy mennyivel több munkát igénylő bajok vannak.
Nyitókép: HVG Címlap
