Jogerősen nyert pert egy Fülöp-szigeteki nő a Fővárosi Törvényszéken, akit korábban annak ellenére utasítottak ki Magyarországról, hogy férje és három hónapos kisfia is magyar állampolgár.
A perben őt képviselő Magyar Helsinki Bizottság azt írta, Rena sok ezer Fülöp-szigeteki honfitársához hasonlóan vendégmunkásként jött Magyarországra, egy autóalkatrész-gyárban dolgozott gépkezelőként. Megismerkedett az informatikus Gulyás Péterrel, akivel egymásba szerettek és összeházasodtak. A nő állapotos lett, méghozzá veszélyeztetett terhes, ezért nem dolgozhatott tovább a gép mellett. Bár korábban is előfordult már vele, hogy egy biciklis baleset miatt egy hónapra kimaradt a munkából, akkor ezzel nem volt gond, a későbbiekben viszont igen.
A házaspár megdöbbenésére előbb visszavonták Rena tartózkodási engedélyét, majd két hónappal az egészséges kisfiuk megszületése után kiutasították az országból. Ez a gyakorlatban azzal járt volna, hogy vagy egyedül, vagy a gyerekkel együtt vissza kellett volna térnie a Fülöp-szigetekre, az idegenrendészeti hatóság szerint csak ott indíthatta volna el a családegyesítési eljárást.
Bár a hatóság szerint csak egy hónapnyi távolmaradást jelent egy ilyen eljárás, a valóságban ez akár évekig is eltarthat – jegyezte meg a Helsinki. Hozzátették azt is: súlyos egzisztenciális következményei lettek volna annak, ha a férj úgy dönt, hogy a családjával tartva ő is elhagyja Magyarországot. Elveszítette volna az itteni állását, és kevés esélye lett volna arra, hogy képzettségének megfelelő munkát találjon az ázsiai országban.
A jogvédők közleménye szerint a hatályos hazai törvény valóban úgy szól, hogy a vendégmunkás célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldit ki kell utasítani, ha már nem dolgozik, ez a szigorú szabályozás azonban nemcsak az élethelyzetek változatosságát nem veszi figyelembe, de az uniós jogszabályokat sem. Az uniós jog, amely elsőbbséget élvez a hazaival szemben, egyértelmű abban a kérdésben, hogy igenis vizsgálni kellett volna a körülményeket. Nem lehet ugyanaz a megítélése egy olyan vendégmunkásnak, aki egyszerűen otthagyja a munkáját, és egy olyannak, aki veszélyeztetett terhesként, majd kismamaként teszi ezt, ráadásul magyar állampolgár családtagjai vannak, köztük egy magyar állampolgár csecsemő. Különösen az utóbbi egyáltalán nem lényegtelen körülmény ez esetben sem.
A csak anyatejen élő gyerek az uniós jog nyelvén „függőségi viszonyban” van az édesanyjával, elválasztani őket súlyos, akár visszafordíthatatlan következmények nélkül nem lehetne. Az uniós jog ügyel arra, hogy az ilyen függőségi viszonyban lévő uniós polgárok szüleit ne lehessen elválasztani tőlük, vagy ne kelljen rossz és rosszabb lehetőségek közül választani és elhagyni az unió területét akkor sem, ha az egyik szülő nem uniós polgár.
A házaspár itt akar élni, itt szeretnék felnevelni a gyermeküket is. A férfi családja itt tudja őket segíteni, és a filippínó nő mihamarabb szeretne újra munkába állni.
A Fővárosi Törvényszék pénteken megsemmisítette az idegenrendészeti hatóság korábbi határozatát. A bíró szóbeli indoklásában többek között arra is kitért, hogy a megállapított függőségi viszony miatt valamilyen tartós tartózkodási jogosultságot mindenképpen biztosítani kell a nőnek.
„Nagyon hálásak vagyunk a bíróságnak, hogy az uniós jogot az embertelen hazai szabályozás és az azt betűre végrehajtó idegenrendészeti hatóság ellenében is alkalmazta. A törvényszék ezzel megakadályozott egy súlyos jogsértést, egy család szétszakítását. Örülök, hogy Petike remélhetőleg majd önként és a szüleivel döntheti el, hogy mikor és hogyan ismeri meg anyukája országát, nem pedig kényszerből, és nem 3 hónapos korában” – idézik a közleményben Győző Gábort, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjét, aki a nő jogi képviseletét látta el.
Nyitóképünkön balról jobbra: Győző Gábor ügyvéd, Gulyás Péter, Gulyás Rena és Gulyás Petike Fotó: Facebook / Magyar Helsinki Bizottság
