Megélhetési gondokkal küzd, civil állást vállalt a Bróker Marcsi címszereplője

Inkább lesz felszabadult látszerész, mint szorongó színész – vallja Bacskó Tünde.

  • HVG

Az RTL saját gyártású, rendkívül népszerű sorozatának, a Bróker Marcsinak a főszereplőjét, a pécsi Bacskó Tündét a HVG is dicsérte a sorozatról szóló kritikájában. A siker ellenére azonban nem találta meg a helyét a pályán, így felhagyott a színészettel, és arra már csak hobbiként tekint.

Lehet-e jó sorozatot csinálni egy kockásfüzetes csalásról? Megnéztük a Bróker Marcsit

Az RTL saját fejlesztésű sorozata elvileg egy megtörtént, hírhedt bűnügyről szól, de leginkább egy korrekt családtörténet és kitűnő korrajz kiváló színészekkel és szörnyű (de mégis jóleső) zenékkel.

Már a sorozat előtt civil állást keresett, fel is vették egy autókozmetikai szalonba, pont amikor a Bróker Marcsi meghallgatásai zajlottak.

„Nagyjából az esélytelenek nyugalmával vágtam neki a castingoknak. Amikor megtudtam, hogy én lettem a befutó, az egyik szemem sírt, a másik nevetett. Nyilvánvalóan csodálatos feladatnak tartottam. Ugyanakkor hosszú évek tipródása után jutottam erre az elhatározásra, így örültem a civil állásnak. Ám a pálya nem engedett el, Bróker Marcsira nem lehetett nemet mondani” – mesélte a Best magazinnak.

A sors ajándékának tartotta, hogy eljátszhatta a karcagi csaló karakterét. Budapestre költözött, és megtapasztalhatta, hogy ilyen profi körülmények között is lehet dolgozni – lelkesedett felidézve a forgatási napokat.

Bár a sorozat sikeres, a színésznő hamar közönségkedvenc lett, a megélhetési problémái nem oldódtak meg.

„Hazudnék, ha azt mondanám, nem csillant fel a remény, de nem ringattam magam hiú ábrándokba. Így kisebb volt a csalódás. A forgatás 13 hónapja véget ért, és továbbra sem csörrent meg a telefonom. Ráadásul egyre inkább elfogyott körülöttem levegő. A Pécsi Harmadik Színház, ahol közel 20 évig játszottam, bezárta a kapuit, a másik munkahelyem, a maroknyi Tandem Színház pedig nap mint nap a túlélésért küzdött. Ezért úgy döntöttem, kilépek az egyesületből, és civil munkát keresek, a színészetre pedig hobbiként tekintek. Mert teljesen nem tudom elengedni” – árulta el arról, miként próbál előre tekinteni.

Először magában kereste a hibát, sokáig szégyellte a helyzetét.

„Azt hittem, én nem tudok eléggé smúzolni vagy jelen lenni, látszódni. Mostanra tudok már erről nyíltan beszélni, mert rájöttem, nem az én kudarcom ez, hanem egy rendszerszintű probléma” – fejtette ki, aztán megjegyezte, inkább lesz felszabadult látszerész, mint egy szorongó színész.

Hozzászólások