Tavaly nyáron került az utónevek kérelmezésének ügye a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (KIM): a KIM által életre hívott, Kósa Lajos által elnökölt Utónévjegyzék Szakértői Bizottság mondja ki az utolsó szót a kérelmezett nevekről, miután az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja véleményezte azokat. A 24.hu most azt írja: augusztus óta 281 kérelem érkezett a kutatóközponthoz, ezekből mindössze hét elfogadására tettek javaslatot a bizottságnál, de végül csak egyetlen női név, a Vinka ment át a Kósa Lajos-féle testületen.
A portál arról is ír: a szülőket kellemetlenül érintette a nyári változás, mert amíg a korábbi gyakorlat szerint minden kérelemre 30 napon belül szakmai nyilatkozat formájában kaptak írásos választ, ez megszűnt, és a 24.hu több olyan esetről is tud, hogy megszületett a gyermek, mielőtt elbírálták volna a kérelmezett keresztnevet. A KIM nem válaszol a szülőknek, a döntés a Magyar Közlönyből derül ki.
Érdemes már 4-6 hónappal a szülés előtt kérvényezni a gyermeknek a kívánt utónevet, ha valaki biztosra akar menni
– nyilatkozta a portálnak Hauber Kitti, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontja kutatója. Hozzátette: ha nem érkezik meg időben a döntés, a már elnevezett gyereket utólag is át lehet nevezni, igaz, ennek már díja van.
https://hvg.hu/elet/20250521_kosa-lajos-keresztnevek-torvenyjavaslat-oralia-legolasz
Hauber azt is elmondta: a hozzájuk beérkezett közel 300 név jelentős részénél már a beérkezéskor egyértelmű volt, hogy elutasítják őket, például, mert a magyarban meghonosodott utónevek idegen megfelelői voltak (mint a Wolf a Farkas helyett, a Marguerite a Margit helyett vagy a Carlos a Károly helyett), idegen nyelvi alakot akartak kérelmezni (pl. Mateo, Pierre, Norah, Elizabeth), de vannak „uniszex” nevek is (pl. Éden, Núr, Zarel).
Kósa Lajos korábban közölte, az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság első ülésén áttekintette azt a 198 nevet is, melyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel, ezekből 145 esetében azt javasolták, hogy vegyék ki a névjegyzékből. A teljes listát nem adták ki, de Hauber sorolt példákat. Eszerint főképp már 1983-ban is létező, ám senki által nem használt nevekről van szó. A búcsúzó nevek sosem voltak igazán részei a magyar köztudatnak, sok közülük ókori, bibliai, mitológiai eredetű, de vannak köztük középkori legendákból ismert utónevek, férfinevek nemzetközileg is alig használt női párjai, illetve teljesen bizonytalan olvasatú Árpád-kori nevek is – írják.
A portál több példát megnevezett, például nem őshonos, növényre utaló nevek (Gardénia), bibliai eredetű, ritka nevek (Atára, Hanniél), germán és görög nevek (Almár, Odiló, Baucisz, Hippolita), idegen eredetű vagy hazai becéző nevek (Vivika, Magdó, Martinka), a török eredetű, de a szakértők szerint helytelenül írt Alperen, és több ókori név (Agrippína, Honorátusz, Liberátusz).
A kutatóközpont arra is javaslatot tett, hogy vizsgálják meg, a két formában létező (pl. Olivia és Olívia) nevek közül melyik a gyakoribb, és azt tartanák meg. Azokat természetesen nem érintené a döntés, akik már az esetleg megszüntetendő nevet viselik.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont álláspontja egyébként az, hogy újra fizetőssé kellene tenni a nevek kérelmezését, ugyanis sokszor egyértelmű, hogy inkább kíváncsiság vagy akár trollkodás miatt érkezik be kérelem, egy beadótól akár tucatnyi is.
