A testület megsemmisítette a Kúria ezzel ellentétes ítéletét, amely szerinte korlátozta Orbán Viktor mint képviselőjelölt véleménynyilvánítási szabadságát, hiszen ő maga is jogosultja az esélyegyenlőségnek, így azt nem sérthette meg.
A HVG is beszámolt arról, hogy a kormányfő kaposvári kampányrendezvényén készült felvételen egy integető kislány látható, akit a tömegben felemeltek, majd később Orbán is kézbe vette, és az éljenző tömeg irányába emelte. A TikTokon például az is látható, hogy a magasba emelt gyerek többször is „Orbán Viktor!” kiáltással integet a beszédet tartó miniszterelnök felé, aki egy alkalommal válaszol is: „Itt vagyok, szívem!”
A történtekről a Fidesz–KDNP listájának 218. helyén szereplő Szűcs Gábor is megosztott egy videót, amelyet nagyjából 200 ezren láttak. Szűcs a felvételhez „A legaranyosabb támogató”, illetve „A kislány a végén elérte, amit szeretne! Megható képsorok!” szöveget fűzte.
Ezt kifogásolta a somogyi 1. választókerület valamelyik, nyilván ellenzéki jelöltje (nem nevezik meg), azzal érvelve, hogy az ilyen jelenetek „láthatóságot, népszerűséget generálnak jogsértő tartalmakkal, ezáltal igazolhatatlan előnyt szerezve olyan politikai versenytársaikkal szemben, akik hasonlóan jogsértő tartalmat nem használnak fel kampányeszközként”. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem értett ezzel egyet, ezért a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Kúriához fordult, amely arra jutott, hogy Orbán Viktor jogsértően kampányolt gyerekkel:
https://hvg.hu/elet/20260327_orban-viktor-tasz-kampany-jogsertes-kuria
A Kúria döntése után az ügy alkotmányjogi panasszal került az Alkotmánybíróság elé, ahol az indoklás már így írja körül a bepanaszolt jelöltet, azaz Orbán Viktort: „az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett Fidesz–Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezet, valamint a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt országos listájának első helyén álló jelöltje”.
Jogi képviselője (Giró-Szász János ügyvéd a családi irodából) útján azt közölte a Kúriával, hogy „a gyermek saját kezdeményezésére közelített” felé, „a gyermek felügyeletét ellátó személy az interakcióban maga is közrehatott, maga emelte fel a gyermeket az emelvényre, amely tények a közzétételhez való hozzájárulást erősítik”. Az ügyvéd szerint, aki minden bizonnyal a pártelnök-miniszterelnök érvelését közvetíti, „a szülő gyermekneveléshez fűződő alapjogát” korlátozná, ha ő nem ölelhetné magához a gyereket a nyilvános gyűlésen.
„Spontán szituációról és nem megrendezett kampányjelenetről van szó.” Emellett a Kúria kitágította a tételes jog szerint csak a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó kampánytilalmat a gyermekek részvételével is járó köztéri, nyilvános eseményekre. A Kúria az esélyegyenlőségi alapelv sérelmét állapította meg, de Orbán értelmezése szerint ő annak jogosultja, így ő azt meg sem sérthette, hiszen annak lényege, hogy minden versengő fél azonos feltételekkel vehessen részt a választási küzdelemben. Ezzel a Kúria alkotmányos indok nélkül korlátozta az ő szabad és jogszerű részvételét a jelöltek versenyében – írja a miniszterelnök ügyvédje az Ab honlapjára fel nem tett, de a határozat indoklásában idézett panaszában.
Az Ab Juhász Miklós vezette tanácsa (az előadó is ő volt) egyetértett a beadvánnyal. Mind a miniszterelnök, mind az ellenzéki képviselőjelölt „az esélyegyenlőségi követelmény vonatkozásában jogosulti pozícióban van”, így a Fidesz–KDNP jelöltje „nem sérthette meg ezen alapelvet, arra felelősség nem alapítható”.
Továbbá a Kúria a hatályos jogtól elszakadó bírói jogértelmezést alkalmazott, egy semmilyen törvényben nem szereplő tilalmat állapított meg, és ezzel Orbán Viktor „véleménynyilvánítási szabadsága elé új, eddig nem ismert tilalmat állított fel”. Ezáltal az ítélet az Alaptörvényt sérti, ellentétes a tisztességes eljáráshoz való joggal.
Ezért az Ab az ítéletet megsemmisítette, a miniszterelnök nem sértett törvényt.
Nyitókép: Fazekas István
