2026. augusztus elejére nem csak hazai vizeink apadtak el: a Rajna vízállása Kölnnél a valaha mért legalacsonyabb értéknél jár, az olasz hatóságok szintén a Pó-völgyében rendeltek el magas fokú készültséget a folyó alacsony vízszintje miatt, Franciaországban szigorúan korlátozzák az ivóvízhasználatot az aszály következtében. A szárazság és a magas vízhőfok miatt több európai atomerőmű is csökkentett kapacitással vagy nem üzemel. A közlekedés, a gazdaság is megsínyli a helyzetet: a kiapadt folyók nem hajózhatók, illetve több gyár is beszüntette vagy korlátozza a termelését.
Hova lett a víz?
A melegedő levegő több nedvességet tud felvenni, mint amennyit a felszín párologtatni képes. Így melegebb légtömegben nehezebben alakul ki a felhőzet, illetve a meleg, száraz levegő nagyon gyorsan kiszárítja a felszínt. A nyári időszakban, ha nincs felhő az égen, a napsugárzás tovább növeli a levegő hőmérsékletét, így még nehezebben alakul ki a felhőzet.
Ha azonban megfordul a folyamat, és a nagy nedvességgel rendelkező meleg légtömeg hűlni kezd – legkésőbb ősszel –, akkor jóval több csapadékot képes produkálni.
A csapadékképződés látens hő felszabadulásával is jár, segítve a ciklonok kialakítását, a ciklonokban létrejövő összeáramlás pedig még több nedves levegőt koncentrál egy kisebb területre, így könnyebben létrejönnek az árvizet okozó ciklonok – írja A forróság meteorológiája – a 2024-es nyár időjárási okai és okozatai című tanulmányában a HungaroMet.
HVG / Fazekas István
A folyókból, tavakból hiányzó víz persze nem tűnt el, itt van a légkörben. Az azonban könnyen meglehet, hogy máshol csapódik majd le, nem onnan, ahonnan elpárolgott – azaz a száraz térségek még szárazabbak, a csapadékosak csapadékosabbak lesznek.
Mi jön a hőkupola után?
„A mérsékelt övezetben nagyon leegyszerűsítve ciklonok és anticiklonok (utóbbi egyik megnyilvánulása a hőkupola) váltják egymást, mozognak lassan nyugatról kelet felé. Ez a mozgás különösen a klímaváltozással együtt lelassul, egy adott pont felett tovább vesztegelnek a nagy légköri képződmények. Ez egyes helyeken például nyáron hosszabb hőhullámokat, máshol tartósabb esős időt okoz. A vízgőz földrajzi, légköri eloszlásában is tetten érhető a szélsőségesség gyakoribbá válása. Miközben ez a hét Közép-Európába ismét perzselő hőséget hozott, Skandináviában bőven hull csapadék” – magyarázza Allaga-Zsebeházi Tamás és Üveges Zoltán, akik a Weather on Maps meteorológusai.
Az sem törvényszerű, hogy egy nagyon meleg, száraz időszak után a másik irányba leng ki az inga, és a megszokottnál hűvösebb, csapadékosabb idő következik.
„A hőségperiódusokat valóban szinte mindig hidegfrontok zárják le, ez egy egyszerű légkörfizikai törvényszerűségből következik. A kérdés inkább az, hogy milyen gyors a hőmérséklet visszaesése, és milyen intenzívek a fronttal járó csapadékgócok. Az aktuális hőhullámnak is egy hidegfront vet véget, legalábbis átmenetileg: a front mögött jelentős, 7-10 fokos lehűlést tapasztalhatunk, de mivel nagyon magasról indulunk, a hétvégi időjárás sem nevezhető majd hidegnek” – mutatnak rá a szakemberek, azt is felvázolva, hogy várhatóan nemsokára újabb, egyelőre bizonytalan mértékű melegedés kezdődik.
Hőhullám után árvíz?
Az idei forró időjárással kapcsolatban sokan emlegetik 2024 aszályos nyarát. Akkor a kánikulát és az aszályt lezáró szeptemberi időjárásban sem volt sok köszönet – ősz elején a Boris nevű ciklon olyan nagy mennyiségű csapadékot hozott Közép-Európába, hogy térségünkben több folyón – a Dunán is – árvíz vonult le. A természeti jelenség nemcsak a mérete, hanem az ideje miatt is rendkívülinek számított, hiszen az árvizek inkább tavasszal vagy kora nyáron jellemzők.
https://hvg.hu/tudomany/20240928_boris-ciklon-felhoszakadas-arvizek-wwa-jelentes-valoszinuseg
A legtöbb csapadékot Felső-Ausztriában regisztrálták, de rendkívül sok eső esett Csehországban és Lengyelországban is, súlyos árvizeket okozva. Akkor Magyarország szerencséje az volt, hogy Ausztriában a csapadék egy része nem eső, hanem hó formájában hullott le, máskülönben a dunai árvíz sokkal pusztítóbb lett volna – állapította meg a másfelfok.hu elemzése, arra is felhívva a figyelmet: az elmúlt 70 év alatt a térségben nem nőtt ugyan az ilyen veszteglő ciklonos időjárási helyzetek gyakorisága, azonban a belőlük hulló csapadék intenzitása igen, és az emberi tevékenység miatt jelenleg kétszer gyakoribbak a nagy csapadékösszegek. A Másfélfok akkor arra figyelmeztetett:
a Boris a hasonló árvizek évszázadát is előre jelezheti.
Az még nyitott kérdés, idén ősszel hasonló forgatókönyv játszódik-e le, mint két éve. A Borishoz hasonló ciklonok esetenként 2-3 napig tartanak csak, ezek pályáját sokszor még 24 órával korábban is nehéz kellő pontossággal megbecsülni, így a hosszú távú, szezonális prognózisok sem képesek hónapos időtávon megfogni – emelte ki Allaga-Zsebeházi Tamás és Üveges Zoltán. A szakértők szerint arra az esőmennyiségre, sőt, bizonyos mértékben még az áradásra is szükségünk lenne, mert egy ilyen végletesen kiszáradt környezetbe érkezve kisebb eséllyel okozna az a mennyiség érdemi kárt. Más kérdés, hogy még nem állnak rendelkezésünkre kellő kapacitással azok a tározók, amelyekkel az érkező vizet érdemben meg lehetne tartani. A már említett szezonális előrejelzések azért arra engednek következtetni, hogy az ősz során számunkra kedvezőbb nagytérségi légköri helyzet épülhet ki, amelyben nagyobb eséllyel érnek el minket csapadékot adó légörvények. Ezek időzítése és mértéke azonban még bizonytalan – vélik.
https://hvg.hu/itthon/20260804_bezzeg-orbanek-milyen-jol-felkeszitettek-az-orszagot
Nyitókép: Vihar a Balaton felett. Fotó: MTI / Lakatos Péter
