Az egyszerű karaktergyilkosságon és az ellenzéki előválasztás zavarásán kívül van izgalmasabb magyarázat is a Fidesz meglehetősen szokatlan, petíciónak álcázott megmozdulására Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely ellen.
Az Afganisztánból kimenekített afgánok egy részét valószínűleg a magyar állami szervek szívják majd fel, a különlegesebb nyelvek ismerőire leginkább a biztonsági szférában van szükség.
Míg az ellenzéki oldalon pénzszűke korlátozza a lehetőségeket, a kormánypártnál hatalmas méreteket öltött a pénzszórás, a Fidesz kihelyezett júniusi frakcióülése minden korábbinál sokkal többe került. Hamarosan jön a következő, amelyet várhatóan Esztergomban, a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt egyik szállodájában tartanak majd meg.
A területrendezést segítő helyszínrajz elárulja, milyen komplexumot álmodott magának az Orbán család Alcsútdoboz határában. Az üvegház és az orangerie már épül, a kápolnát és a szolgálati lakást még csak tervezik. Rendkívüli helyzetekben a birtok teljesen önellátóan képes működni.
Nem pusztán demográfiai okok, hanem a kormány egy korábbi intézkedése áll annak a hátterében, hogy a 2020/2021-es tanévben számottevően nőtt az általános iskolások között a hatévesek aránya, és ez a most kezdődött új tanévre is jellemző maradt.
Novemberben tartja tisztújító kongresszusát a Fidesz, egy változás lehet az alelnöki poszton. Az elnök személye – természetesen – be van betonozva. Az országgyűlési képviselő-jelölteket januárban véglegesíti a választmány, többen már megkapták a "selyemzsinórt".
Horvátországi nyaralásról ugorhatott át Rómába a múlt héten Orbán Viktor. A hivatalos program és a családi vakáció keverése logisztikai kihívások elé állította az apparátust.
Nagy lehetőség az ellenzéknek és főleg Karácsony Gergely főpolgármesternek egy népszavazás a Fudan Egyetemről. Ez mindenképpen fáj a Fidesznek, ezért nemcsak lassíthatja, hanem ki is üresítheti a referendumot, egy csellel pedig akár még profitálhat is abból. Sok múlik az időzítésen és politikai innováción – mindkét oldalon.
A sokmilliárdos költségvetésű rendszerről, amelyet a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat fejlesztett és működtetett, egy 18 évig titkos kormányhatározatban rendelkezett Medgyessy Péter kormányfő. A titkosítás alól már feloldott kormányhatározatokba közérdekű adatigénylés után tekinthettünk be, két, Orbán Viktor által aláírtat is megnézhettünk.
Vallási eseménynek indult, ám egyre inkább nézőcsalogató kulturális, szórakoztató produkció színezetét ölti a szeptember 5-én kezdődő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A csúcsesemény így is a pápa szentmiséje lesz.
Második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket írni a tavaly hazafiasított Nemzeti alaptantervhez.
Természetes, hogy bármilyen intézkedést inkább azok kritizálnak, akiket kedvezőtlenül érint. Így van ez a budapesti lezárásokkal is.
A balkáni országoknak szóló gesztusnak és a Nyugat megleckéztetésének szánta Orbán Viktor kormányfő, hogy Magyarországot kiléptette a limes világörökségi pályázatából. Egyik sem sikerült, csak Magyarország járt rosszul a lépéssel.
A roma származás kevésbé, a társadalmi helyzet és az iskolázottság annál jobban befolyásolja a hivatali ügyintézés sikerét – derül ki egy friss kutatásból.
Balul sült el egy uniós támogatású projekt a Balaton-felvidéki Mencshelyen, és most az a kérdés, hogy kinek a tulajdonában hasznosulhat a tó egyik legszebb panorámája. A probléma nem egyedi.
A tűzijáték mellé a Szent István-terem 1:1 arányú másolatát adja a kormány augusztus 20-án a magyar népnek. Ha a Fidesz 2022-ben nyerni tud, beindulhat a Budavári Palota teljes kisajátítása a hatalmi reprezentáció számára.
A Budai Várban a Teherelosztót az építészszakma tiltakozása ellenére lebontották, hogy legyen hely az Országos Levéltár nem megépült szárnyának. Műemléket is ledózerolnak, ha kell a hely, de nem csak befektetői érdekből.
Megörökölheti egy új épület a korábban a helyén állt ház műemléki státuszát? Ez nonszensznek hat, pedig van már rá precedens: az Orbán család hatvanpusztai beruházásán.
Egy új kutatás szerint egy demokratikus rendszernek nem a nyugalmi állapotát, hanem a demokráciaellenes folyamatokra adott reakcióját érdemes figyelni, ha meg akarjuk tudni, mennyire áll stabil alapokon. Ha csak azt nézzük, milyen tényezők nehezítik meg a kilábalást ezekből a helyzetekből, Magyarországon minden adott, hogy búcsút intsünk a demokráciának – a szakértők szerint legalább egy kormányváltásig.
A magyarok többsége nem szeretné, hogy a kormány döntse el, mit tanítsanak az iskolákban a szexuális nevelés témájában, és jóval elfogadóbb a melegekkel, mint azt a kormány hiszi, illetve szeretné – derül ki az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság által megrendelt, a Medián által készített közvélemény-kutatásból.
