Nyelvtudásuk miatt a hazai titkosszolgálatoknál is szükség lehet az afgán menekültekre

„Volt nemzet, amelynek gépén egy felszivárgó személy már bombát szerelt a vécében, de ez nem a magyar kontingenssel fordult elő” – Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka ejtette el ezt a mondatot azon a sajtótájékoztatón, amin arról beszélt, hogyan mentettek ki Afganisztánból 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt, akik a tálibok által megszállt ázsiai országban rekedtek.

Ruszin-Szendi „bombás” megjegyzését felkapta a sajtó, ám a kíváncsiskodó újságírók hoppon maradtak: a NATO hivatalosan azt kommunikálta, hogy nem tud ilyen esetről, a magyarok pedig nem szolgáltak további részletekkel. Pedig ha valóban történt ilyen incidens, akkor az már csak azért is figyelemre méltó, mert

a NATO-szövetséges államok, köztük Magyarország is, a helyiek közül azok mielőbbi evakuálására törekedett, akik az elmúlt húsz évben a szövetséges katonai erőknek dolgoztak segítőként, sokuk például tolmácsként.

Ennek ellenére persze nem kizárt, hogy szélsőségesek kihasználták a kabuli repülőtéren kialakult kaotikus állapotokat. Amerikai sajtójelentések szerint a több ezer kimenekített afgán közül eddig száz esetben merült fel, hogy az illetőnek valamilyen kapcsolata lehet terroristákkal, ezért az érintetteket további biztonsági átvilágításnak vetik alá, túl azon a szűrőn, amin amúgy is át kell esniük ahhoz, hogy a letelepedésekhez szükséges speciális vízumot megkapják. 

Mindenesetre a legtöbb embert kimenekítő Egyesült Államokból hivatalosan egyetlen esetben sem jelentettek olyan incidenst, amilyenről Ruszin-Szendi beszámolt, az amerikai evakuálási akciók során fennakadt gyanús személyeket egytől egyig a gyors biztonsági átvilágítás során szűrték ki – volt közöttük, aki egyszerűen csak a kinézete miatt lett gyanús.

A magyarok által kimenekített 540 ember közül csak 96-an afgán állampolgárok.