Amerikai cég építheti meg az első lengyel atomerőművet
Lengyelország 2043-ig hat atomreaktort tervez építeni. Az első a tervek szerint 2033-ban kezdhet el energiát termelni.
Lengyelország 2043-ig hat atomreaktort tervez építeni. Az első a tervek szerint 2033-ban kezdhet el energiát termelni.
A világpiaci energiaárak emelkedése 1600 milliárd forint pluszkiadást jelentett volna az államnak – ha a kormány tényleg megvédi a rezsicsökkentést. A költségvetés alakulása köszönő viszonyban sincs a költségvetési törvénnyel, a kiadások 2700 milliárddal haladják meg a tervezettet, a bevételek 2545 milliárddal. Az adóbevételeket a magas infláció, a béremelések és az adóemelések pörgetik. A pénzforgalmi hiány év végére nem 3300 milliárd forint lesz, hanem 4400 milliárd - derül ki az MNB összesítéséből.
Az Európai Unió az elmúlt évtizedben tisztes többletet produkált a külkereskedelemben, de betett az energiaválság és nemcsak az. Az ipari export többlet megfeleződött.
A csok (családi otthonteremtési kedvezményhez) kapcsolódó büntetés mértékét maximálták, enélkül ugyanis a jegybanki alapkamat emelkedése miatt egy három gyereket vállaló családnak már 75 millió forintot kellett volna visszafizetnie akkor, ha nem születik gyerekük. Sokan úgy gondolják, hogy a Babaváró hitel esetében is mérsékelték a támogatás elvesztésével járó terhet, ám ez nem történt meg, itt maradt minden a régiben. De mit jelent ez a jelenlegi helyzetben?
Az idei aszály miatt jóval kevesebb termett búzából, kukoricából és napraforgóból is.
Minden ötödik lakásprojektjét elhalaszthatja a lakosság, és minden tizedik emberét utcára teheti az építőipar, ha az állam nem avatkozik be – jósolja Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége elnöke.
Évtizedek óta nem látott mértékben drágulnak az élelmiszerek, és az elmúlt hónapokban egy másik, rég látott jelenséggel is találkozhattunk: az élelmiszerhiánnyal. Pillanatnyi zavarról van szó, vagy bealkonyult a fogyasztói társadalomnak? A hvg.hu gazdasági podcastjében Szöllösi Rékával és Fórián Zoltánnal beszélgettünk.
A szélsőbaloldal a költségvetés elleni három törvényjavaslatát – majdnem mindenkit meglepve – támogatta Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma, de mégiscsak elbuktak a szavazás során.
Az EU azt javasolta, hogy minden országban 10 és 30 nap közötti apaszabadságot adjanak a gyerekek születése után, a magyar kormány egy olyan javaslatot készített, amely 10 napot biztosítana, azt is 2023-tól.
Egyéni szinten több ezer forinttal magasabb havi fizetéseket, a nemzetgazdaság számára pedig gigantikus nyereséget jelent, ha jók egy országban az iskolák. Sok közgazdász próbálta számszerűsíteni, pontosan mekkora összegekről van szó, és azt is megállapították, a tanárok fizetésemelésén kívül másra is szükség van.
A kormány még a diplomás átlagbérhez sem zárkóztatná fel a pedagógusbéreket. Pedig ha megtenné, az sem verné földhöz a büdzsét.
Van olyan pályázó, aki a nyertes pályázata ellenére inkább elállna a telepítéstől, ha nem tölthet vissza a rendszerbe.
A kínai félvezetőiparra vonatkozó új amerikai exportellenőrzések rövid távon meghiúsítják Hszi Csin-ping kínai elnök azon törekvéseit, hogy Kína felzárkózzon a globális versenytársakhoz képest. A politikai vezetés megszilárdulása agresszívebb kínai megtorláshoz is vezethet – írja a Stratfor geopolitikai elemzőcég.
Októberben már a megkérdezettek fele a szankciók ellen volt, pedig a magyar kormány plakátkampánya még csak most indult be.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon. Kérdés, a jegybank meddig és mennyire tartja fenn a forint árfolyamának megtámogatása érdekében megtett rendkívüli intézkedéseket, és visszatér-e a szeptember végén meghirdetett monetáris politikához. Erről biztosan lesz szó az ülésről kiadott közleményben és tájékoztatón.
A közgazdász szerint a kormány a bankszektor megsarcolásával a saját hibáit fizetteti meg.
Még mindig hiány mutatkozik mikrochipekből az ipari, informatikai szektorokban, miközben a szórakoztatóelektronikában túlkínálat löki mélybe a részvényárfolyamokat.
Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson büszkén dobolta ki: elérte, hogy a hosszú távú beszerzési szerződések ne essenek a tervezett, államszövetségi gázársapka hatálya alá. Hogy ezt tényleg ő harcolta-e ki, az nem tiszta, de ennél fontosabb, hogy egyelőre az sem nyilvánvaló, ténylegesen hogyan maradunk ki a közös tőzsdei ármanipulációból, ha a Gazprommal kötött, hosszú távú szerződésünk árazását pont a holland tőzsdei árak mozgatják.