Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Hiába csökken szinte folyamatosan az augusztusi csúcs óta a gáz ára az irányadó, holland gáztőzsdén, a Portfolio szerint felesleges abban reménykedni, hogy a magyar kormány ennek hatására lazítani fog a nyár óta érvényes, új rezsiszabályokon. A lap rámutat: a nyár végi, több mint 1300 forintos szint után
október végén már 450 forint körül alakult a gáz köbméterének ára, míg ugyanezért a gázmennyiségért év végéig 752,5 forintot kell fizetnie azoknak a magyaroknak, akik a számukra meghatározott átlagfogyasztás fölé csúsznak.
A mostani, viszonylag alacsonyabb árak után ugyanis a következő hónapok határidős tőzsdei gázárai megint emelkedő pályát jeleznek a holland tőzsdén. Az enyhe idő miatt most még nem fogyasztunk annyi gázt, az európai tárolók pedig tele vannak – ez nyomja le az árakat. Ám, ahogy megyünk bele a télbe, jönnek a hidegebb napok, és elkezdenek apadni a gáztárolók szintjei, megindul a drágulás, amihez hozzáadódik az orosz szállítások bizonytalanságából fakadó kockázat is.
A Portfolio számításai szerint havi átlagban most, és az október 28-i záróárak alapján a következő bő egy évben is 600 forint körüli áron tudja majd megvenni a gázt a Gazpromtól a magyar állami gázszolgáltató, de az átlagfogyasztás alatt maradó hazai, lakossági fogyasztóknak eközben 102 forint körüli rezsicsökkentett áron kell eladnia. A lap szerint ez az itthon, a lakosságnak eladott gáz 80 százalékát jelenti, a 20 százalék az, amiért az átlagfogyasztás fölé csúszók a lakossági piaci árat fizetik, ami év végéig 752,5 forint per köbméter. Az arányok arra mutatnak, hogy
az MVM még mindig nagyot bukik a gázeladásokon, ez pedig valószínűtlenné teszi, hogy lesz az állami költségvetésben elég mozgástér a rezsiszabályok lazítására.
A lap rámutat, hogy ezen túl még két dolog terhelheti meg a rezsivédelmi alapot annyira, hogy ne lehessen realitása a rezsiszabályok lazításának. Az egyik a különleges földgázkészlet létrehozása 2 milliárd eurós állami garanciavállalás mellett, melyet szintén az oroszoktól vételezve töltünk, több mint 1100 forint per köbméteres áron. A másik terhelő tényező a távhőszektor ügye: az Energiahivatal, az utolsó pillanatig kivárt a negyedik negyedévi referencia gázárak meghatározásánál, abban reménykedve, hogy lemennek az árak, de ezt végül pont a legmagasabb árkörnyezetben tették meg, ami 1300 forint körüli árakat eredményezett. Ebből nagy veszteségek lesznek a távhőszektorban, melyet a kormánynak kell megtérítenie, miután távhődíj-emelés csak a nem lakossági szektorban volt. A lap szerint a fentiek miatt a kormánynak nincs mozgástere arra, hogy januártól csökkentse a lakossági piaci gázárat.
A lakosság persze elkezdett spórolni, nehogy átlépje az átlagfogyasztást, és belecsússzon a magasabb számlákba, és közben a kormány is elfogadta az Európai Unió 15 százalékos fogyasztáscsökkentési szabályát.
A Portfolio azzal számolt, hogy az augusztustól érvényes, új rezsiszabályok miatt a lakossági spórolás 15 százalékos, és ez fennmarad jövőre is. Ehhez és a gáztőzsdei predikciókhoz még hozzávették a gyenge forintot – 410-es euróárfolyammal számoltak – és arra jutottak, hogy most szeptember-októberben 400–500 milliárdos lehetett az MVM kiadása. A lap úgy véli, hogy az állami gázszolgáltató görgetett vesztesége tavaly szeptembertől idén októberig 1500 milliárdos lehetett, ez jövő év végére elérheti a 2000 milliárd forintot, miközben idén 600 milliárdos, jövőre pedig 700 milliárdos rezsivédelmi alap van a költségvetésbe betervezve.
