Ritka interjút adott a magyar irodalom titokzatos, rejtőzködő figurája
A Budapest Noir szerzője elmondta, hogy érzelmi kötődése ellenére miért nem él Budapesten.
A Budapest Noir szerzője elmondta, hogy érzelmi kötődése ellenére miért nem él Budapesten.
A zsűri eddigi egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen a Sokszor nem halunk meg című regényéért részesítette az elismerésben.
A BBC megfilmesíti a krimikirálynő Gyilkolni könnyű című regényét, melynek főszereplőjét ezúttal nem egy fehér bőrű színész fogja megformálni.
Arthur Conan Doyle úgy gondolta, hogy a detektívponyvák hatalmas sikere az oka annak, hogy a kutya sem kíváncsi a nagyívű történelmi regényeire.
A DK hivatalos kérdést nyújtott be a kulturális minisztériumnak arról, milyen szakmai oka van annak, hogy az NKA megszüntette a Szépírók Társaságának támogatását. A választól senki nem lesz sokkal okosabb.
Az új tagok között van Garaczi László és Kornis Mihály is.
Jon Fosse már nagyon várja, hogy maga mögött tudja a díjátadó gálát.
A Nemzeti Kulturális Alap érvelése szerint ők nem szüntették meg a társaság támogatását, mert ilyennel nem is rendelkeztek. Az írószervezet elnöke úgy látja, jobb híján néhány szóba tudott belekötni az NKA, és már nem akarnak a kuratóriummal vitatkozni, mert szerintük ez méltatlan, és úgysem fog változni semmi.
A Magyar Műfordítók Egyesületének alelnöke azt mondta, fel sem merült bennük, hogy valóban az elhanyagolható karrierrel rendelkező fordító kaphatja a díjat, szerinte egyértelműen politikai döntésről van szó. A Szépírók Társasága eközben támogatás nélkül maradt.
Egy romantikus vígjátékba illő fordulattal és egy ajkai panellakás felének az árából útjára lehet indítani ma Magyarországon egy független könyvkiadót, derül ki Molnár Geraldine és Benedek Ágota lapunknak adott interjújából. Az általuk létrehozott Leányvállalat három könyvvel jelent meg a piacon, ebből az egyik Benedek új könyve, az Akkor inkább már most megdöglök.
Izland legnépszerűbb írója Magyarországon is őrülten sikeres, amit a budapesti dedikálásáért sorban álló több száz méteres sorok is megmutatnak, na meg az, hogy legutóbb egyszerre két könyve is megjelent magyarul (Hiányod maga a sötétség; Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről). Arról beszélgettünk vele, mitől lehet olyan veszélyes egy mosoly, mi tör a világ elpusztítására, és miért akarnak mindig könyveket betiltani a diktátorok. Interjú.
Úgy néz ki, Jón Kalman Stefánssonnak is komoly rajongótábora van Magyarországon.
Az idei Margó-díjra összesen 34 nevezés érkezett, ezekből választotta ki a zsűri Visky Kitelepítés című regényét.
A Noir királynőjének tartott svéd Camilla Läckberg egyes köteteiről a mesterséges intelligencia megállapította, hogy nem is ő írta. Az író is reagált a vádakra.
Az egyik legnagyobb norvég író kapja idén a kitüntetést „az innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak”.
Miután az influenszer nem a Könyvfesztivál díszvendégéről, hanem saját magáról beszélt a megnyitón, John Scalzi leszögezte: kifejezetten hálás Szabadosnak, és nem gondolja, hogy bárkitől is bocsánatot kellene kérnie, tőle meg aztán pláne nem.
Egy interjúban arról beszélt, hogy bírja a Carson Comát, és azt is mondta, hogy nagyon sok mindent szeretne még megírni.
Hétvégén még nagyon biztató előrejelzéseket adtak a fogadóirodák Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díj esélyeiről, ám ahogy közeledünk a hivatalos bejelentéshez, az esélyek csökkennek. Mindez persze csak latolgatás, a svéd akadémia döntésére semmi hatása nincs.
Miután a meghívott sztáríró helyett főként csak saját magáról beszélt a könyves influenszer a Könyvfesztiválon, most a közösségi oldalán jelezte, „szerencsére a szerzőt biztosan nem” bántotta meg.
A fogadóirodák szerint most a második legesélyesebb a díjra Krasznahorkai László.