Az orosz történelemben nem először történt, hogy egy másik államot a nemzeti önrendelkezési jog ellenében lerohantak – emlékeztet egy friss interjúban Nádas Péter, és hozzáteszi, csak az ő életében ez már az ötödik.
Robert Harris sajnálja, hogy az utolsó politikus, akit Ferenc pápa fogadott, J. D. Vance amerikai alelnök volt.
Évente 1,2 millió forintos jutalomban részesítenek egy pályakezdő vagy középgenerációs írót.
Olyan független, politikamentes, értékelvű díjat szeretett volna létrehozni az Esterházy Magyarország Alapítvány, amely a közeljövőben Magyarország egyik vezető irodalmi elismerésévé válhat majd.
Egyikük sem árulta el, miért szakadt meg évekkel ezelőtt a barátságuk.
„Most, 2025-ben egy másik országból és egy másik időből szólalnak meg ezek az interjúk” – írja a minap, Esterházy Péter hetvenötödik szülinapjára megjelent Vanni van című kötet előszavában a szerkesztő, Pál Sándor Attila. A bibliográfiából kiderül, a resztliből több további könyv összejönne. És persze nem resztli lenne. Sem a kötetben, sem a bibliográfiában nem szerepelnek viszont azok a beszélgetések és fellépések, amelyeket az internet szerencsére megőrzött. Ezekből válogattunk, hogy a virtuális térben együtt ünnepeljünk az 1950. április 14-én született íróval, aki 2016. július 14-én hosszú és nyilvánosan követhetővé tett betegsége hunyt el. Megtekintésre (újranézésre?) ajánljuk egyetemi előadását is.
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
Mérget azért ne vegyünk rá, Bödőcs hajlamos a humorizálásra.
A szövetség szerint a kormányzati kultúrpolitika „veszélyes üzenete” ez a két kitüntetés, melynek okozataitól óvni szeretnék a magyarságot és kultúránk jövőjét.
A szervezet szerint az Orbán-kormány által meghirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvével teljesen ellentétes, hogy Takaró Mihályt és Döbrentei Kornélt megint kitüntették.
Nem volt valami hálás feladat J. R. R. Tolkien szövegeit gépelni.
A 20. századi magyar irodalom kimagasló, Kossuth-díjas alakja 1975. március 3-án halt meg.
A világhírű író szerint ez a jó szexjelenetet kulcsa.
Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.
Az államrendészeti osztály megtiltotta, hogy József Attila köszöntse az írót, mert híres versében politikai célzásokra bukkantak.
A Néha a csajok is úgy vannak vele szerzője 92 éves volt.
Érdekes levelezés bontakozott ki Krasznahorkai László és Kollár Árpád, a Zentán született, de Szegeden élő költő között.
“Az olvasók rajongják, mégis kívülállóként tekint magára a magyar irodalomban” – írja róla a Litera.
Kemény Zsófi meg is osztotta a regényéről készült furcsa pályaművet.
