Nemzetközi lapszemle: Fasiszták-e a mai autokraták? A minősítés a fontos, vagy az, hogy mit tesznek?

12 perc

2024.12.30. 09:48

2024.12.30. 09:53

A szélsőjobboldal előretörése, az ukrajnai háború, a finnek kemény fellépése az orosz árnyékflotta ellen, a globális fenyegetést jelentő Észak-Korea. Témák a világsajtóból.

Guardian

A vezércikk kiemeli, hogy újra életet kell lehelni a német-francia tengelybe, mert anélkül Európa nem tudja meghatározni helyét a többpólusú és egyre fenyegetőbb világban. A két vezető hatalom között már az ukrán támogatás ügyében kiütköztek az ellentétek, de eltérően ítélték meg a kínai gazdasági terjeszkedést, valamint a Trump által megpendített vámháborút is. Ráadásul mind Párizst, mind Berlint politikai bizonytalanság sújtja.

A fő ok az, hogy Németország történelmileg viszolyog az adósságtól és ezzel önmagának is kárt okozott. A gazdasági stagnálás elősegítette az AfD felemelkedését. A franciáknál a kormány pénzügyei szintén katalizálták a válságot. Az alapvető hiba azonban az volt, hogy Macron idő előtti választásokat írt ki, amelyeket azután elvesztett. Hamarosan alighanem ismét az urnákhoz kell hívni az embereket, de javulnak a szélsőjobb esélyei, hogy legkésőbb három év múlva megnyerje az elnökválasztást.

Hogy Trump Amerika elsődlegességét hirdeti, az valószínűleg még jobban betesz az európai gazdaságnak és gyengíti a transzatlanti biztonsági összefogást. De oda kell figyelni arra, amit Macron hangoztat, hogy ti. több Európára van szükség. Amikor Amerika és Kína vetélkedik, stratégiai autonómia szükséges az olyan területeken, mint a védelem és a zöld energia. Enélkül nincs növekedés vagy biztonság. A kérdés az, Berlin hajlandó-e átlépni az adósság ügyében a történelmi vörös vonalat.

A kontinens ismét válaszút előtt áll, de bármerre is megy, a német és a francia fővárost nem tudja megkerülni. A cél viszont riasztóan bizonytalan, mivel menetel a szélsőjobb – olvasható a lap vezércikkében.