A PDSZ felmérte a nevelésben-oktatásban dolgozók véleményét az iskolakezdés előtt: amellett, hogy a sztrájkhajlandóság óriásit nőtt március óta, mellbevágó eredmények születtek a munkatársak lakhatási szegénységéről, leterheltségéről, nélkülözéséről.
Az Oktatási Hivatal által kiadott biológia-tankönyv nem burkoltan foglalt állást a szexualitás kérdésben, az abortuszt „messzemenően kerülendőként” írja le. Azt viszont hozzáteszik, nem lesz valaki meleg attól, ha azt látja, hogy mások azok.
Hamarosan végez a NER-korszak első diákgenerációja: szerdán kezdték el az utolsó iskolaévüket azok, akik Orbán Viktor 2010-ben kezdődő kétharmados kormányzása alatt kezdtek el tanulni. Diákokat és tanárokat kérdeztünk arról, milyen szerepet kapott az eltelt 11 tanévben a politika az iskolai életben. Úgy tűnik, hogy a NER-en belül semmilyen téma nem lehet a NER-en kívüli, még az iskola sem.
Az intézmény nagyot javított, 149 helyet léptek előre a nemzetközi ranglistán.
Dragomán Györgynek a tanévkezdéskor mindig eszébe jut az az üzenőfüzet-nyitólap, amit egy tanítótól kapott néhány éve.
Az orosz elnök a tanévnyitó apropóján tanulmányi versenyeket nyerő diákokkal találkozott, akiknek történelmi fejtegetésbe kezdett, ám a diákok kijavították az elnököt. Az iskolaigazgató szerint szemtelenek voltak a diákok.
A Semmelweis Egyetemen vagy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen csak érvényes oltási igazolással költözhetnek be a hallgatók a kollégiumokba.
A pluszpontok „hierarchiáját” megbontó extra kedvezményeket ad a kormány azoknak a felvételizőknek, akik egyetem előtt beállnak a seregbe.
A miniszterelnök az Iskolatáska című 1973-as dallal jelezte, hogy becsöngettek.
2015 óta nem rendezik a tanárok bérét, pedig már most sem ideális a fizetésük.
A felelős miniszter leveléből kiderül, hogy nem lesz kötelező maszkot hordani, a hiányzások szülői igazolását viszont szigorúbban veszik majd.
Mit tanultunk a karanténoktatásból az elmúlt másfél évben? Milyen kérdésekkel lehet felcsigázni a diákok érdeklődését a tananyag iránt? Mit viszünk magunkkal a digitális oktatás tapasztalataiból a jövőre nézve? Többek között ezeket a kérdéseket feszegették szakemberek az iskolakezdés küszöbén a Telenor HiperSuli programjának kerekasztal-beszélgetésén.
Az egyre kevesebb tanárért egyre nagyobb harc folyik a magyar iskolákban. A szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket. Az igazgatók pedig nem értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül.
Több új egyetem is fenntartót váltott, szeptembertől pedig még többen tanulnak majd az újraszabott Nemzeti alaptanterv alapján. És van más is.
A pénzügyminiszter a Corvinus Egyetem tanévnyitóján a magyar gazdaság és a válságkezelés sikereiről beszélt. Hernádi Zsolt pedig úgy fogalmazott: az intézményben az elitet akarják kiképezni.
A koronavírus-járvány miatt házi üzemmódra váltott oktatás korábban lehetetlennek tartott dolgokról is bebizonyította, hogy akár működhetnek is. A távoktatásban az sem ördögtől való, hogy a tanulócsoportok az életkor helyett tudásszint alapján szerveződjenek. Hogy miből lesz iskolapélda, az azonban még a járvány árnyékában megkezdett új tanév idején sem világos.
A közoktatás összeomlását jósolja a nem is túl távoli jövőben a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás szerint a tanárhiányon kívül más válságtünetek is jelzik, hogy óriási kihívások várnak a most felnövekvő generációkra Magyarországon.
A legtöbb hallgatót pedagógus szakra vették fel a magyar állami ösztöndíjas képzések közül.
A leköszönő rektor az egyetem vagyonkezelő alapítványának lesz a kuratóriumi elnöke.
Tüneteket mutató gyereket senki ne vigyen közösségbe – írta az Emmi.
