Több mint 10 ezer magyar gyereket taníttatnak szüleik az osztrák közoktatásban. A cél nem egyszerűen a kimenekítés a magyar állami oktatásból, inkább a gyerek jövőjének biztosítása: egy pár évvel ezelőtti kutatásban az ingázó gyerekek azt mondták, később Ausztriában akarnak élni és dolgozni. A szülők pedig úgy vélték, gyerekeik csak így vihetik annyira vagy többre, mint ők.
A tanárok negyedét budapesti iskolákba keresik.
A karmester elmondta, sosem tanított még iskolában, de szerinte a rendezés úgyis nagyon hasonlít a tanításra.
Minimum egymillió forint körüli éves tandíjjal kell számolnia annak a szülőnek, aki egy alapítványi vagy magániskolába vinné a gyerekét. Az általános iskolára viszonylag kevesen áldoznak ennyit, ennek ellenére több iskolával is beszéltünk, ahol komoly túljelentkezés van. A vezető egyetemi vagy egyházi fenntartású gimnáziumokban csak alapítványi hozzájárulást kérnek, több szülő viszont heti 16-20 ezreket költ magántanárra azért, hogy a gyerekének esélye legyen bekerülni egy állami általános iskolából. Megnéztük a külföldi fenntartású iskolák árait is, azokat nem magyar zsebre szabták.
Ami a Kölcseyben összejött, az a Katonában nem sikerült Csepelen, ahol a polgármester szerint Németh Szilárd akart megfúrni két iskolaigazgatót.
Újrapályázott, még egy évig vezetheti a Kölcsey Ferenc Általános Iskolát Malék István.
A 2022-es országos kompetenciafelmérés eredményei lesújtó képet festenek a magyar diákok szövegértési képességeiről. A pedagógusok szerint azonban ezt a tesztet nem szokták komolyan venni a diákok, mert nem kapnak rá osztályzatot, a digitális mérés pedig rásegíthetett arra, hogy a gyerekek gyorsan végigkattintsák a feladatokat. Ettől függetlenül általános tapasztalat az iskolákban, hogy a gyerekek nem értik, amit olvastatnak velük.
Rossz időben voltak túl jó helyen. Lenne lehetőség az intézmény túlélésére, ugyanis akad ugyancsak a XII. kerületben egy másik óvodaépület, ám azt a kerület értékesíteni tervezi.
Szeptembertől ebből a könyvből tanulnak majd a 17-18 éves orosz középiskolások.
Néhány éve pánikszerűen menekítette gyerekét sok szülő az állami oktatásból, és kérdés, mi lesz most, amikor a státusztörvény miatt jócskán várhatók tanárfelmondások az állami iskolákban. Mozgások még tanév elején is lehetnek, feltéve, ha az új iskola be tudja fogadni a tanulót. Cikksorozatunkban megnézzük, milyen alternatívák vannak az állami rendszeren kívül, és mindez mennyibe kerül. Szakértőnk szerint az viszont fontos, hogy zsákutcába visz, ha csak azért választ valaki alternatív iskolát, mert az államit nem akarja. Ennél több kell.
A Civil Közoktatási Platform felháborodott, hogy a törvény részleteinek egyeztetéséből kihagyták őket és nehezményezik, hogy továbbra se tudják, pontosan mennyivel és mi alapján emelkedhetnek a bérek.
A modellváltás ennyi idő alatt még nincs hatással az egyetemek helyezésére a világrangsorokban, ám ha az Erasmus-ügyet nem sikerül hamar rendezni, az pár éven belül látványos romlást hozhat.
Nem tudni, mi áll a döntés hátterében. A Narancs.hu egy korábbi nyomozást idéz fel, de senki sem utalt arra, hogy a két ügy között összefüggés lenne.
Július óta nem a katedra előtt áll, hanem a volán mögött ül Baranyi Ildikó.
Korábban már júniusban vagy legkésőbb júliusban mindig megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, ami szabályozza az iskolakezdés és a szünetek pontos dátumát, idén azonban még mindig nem tudni, mikor kezdődik a tanév, meddig tart és mikor lesznek a szünetek.
A legjobban tanuló kadétok akár havi 67 ezer forintot is kaphatnak.
A legkeresettebb tanári szakpárt, fizikát és matekot tanított egy jónevű egyházi iskolákban, majd a kiégés elől egy évvel ezelőtt sírásónak ment Nagy Dávid.
Egyre többen fizetnek a felsőoktatásért, a Corvinuson van például olyan szak is, ahol 900 ezer forintot is elkérnek egy félévben.
A természettudományos tárgyak a legkevésbé népszerűek mindenhol, a kormány pedig úgy dicsekszik a pedagógusnak jelentkezők számának növekedésével, hogy azt főleg az óvodai- és gyógypedagógusok teszik ki, a közoktatás pedig aligha kap utánpótlást.
