Már nemcsak utolsó éves tanárszakos egyetemistákat, hanem bármilyen évfolyamon tanuló pedagógushallgatókat, akár elsőéveseket is felvesznek iskolai munkára a tankerületi központok, hogy így enyhítsék a tanárhiányt – értesült több forrásból a Népszava.

Van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre „egyszerűbb” feladatokat bíznak – például napköziztetés vagy felügyelet –, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket.

Végzős tanárszakos hallgatókat a törvény szerint eddig is lehetett óraadóként alkalmazni, de az alacsonyabb évfolyamra járókra nem érvényes – emlékeztetett a lap. A pedagógusképzés viszont átalakult: egyrészt az első félévet leszámítva már minden félévben gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók, másrészt a státusztörvény bevezetésével lazultak a foglalkoztatási szabályok is. Nem kell például pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki testnevelésórát, honvédelmi ismereteket, vagy éppen szakgimnáziumokban művészeti és szakmai tantárgyakat tanítson.

A Klebelsberg Központ a lap értesüléseit nem cáfolta, azt írták, a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint viszont a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett, vagyis felügyelhetnek a diákokra szünetekben, ebéd közben, napköziben – ami szerinte még mindig jobb annál, mint amikor a takarítónőt vagy az iskolaőrt kérik meg ugyanerre.

(Címlapképünk illusztráció.)