Huszonhat éve nem volt annyira nagy az infláció Magyarországon, mint idén novemberben, ráadásul miközben Európa sok helyén már lassulni kezdett a drágulás üteme, nálunk tovább száguld, az előzetes adatok szerint az EU élére. Az élelmiszerek 43,8, a háztartási energia 65,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak. És mivel a KSH most a novemberi számokat adta ki, ebben a benzinár elengedése még csak benne sincs.
Tizenkilenc százalékkal csökkent a mezőgazdaság termelése idén 2021-hez képest, a növénytermesztésben 28 százalékos visszaesést mért a KSH. Az árak kegyetlenül elszálltak.
Amióta kijött a turizmus a járvány alatti lezárásokból, nem történt ilyen: kevesebb időt töltöttek Magyarországon a turisták, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt évek harmadik legnagyobb hiánya volt a külkereskedelemben az idén szeptemberi, és csak azért tűnik javulónak a helyzet, mert a két legnagyobb az augusztusi és a júliusi volt. Az első becsléshez képest is jelentősen rontotta a KSH az adatot.
Éves alapon még szép a növekedési adat, de vannak olyan elemei a gazdaságnak, ahol a teljesítmény már a Covid-válság idejét idézi. A neheze pedig csak most jön.
Nem csoda, hogy annyi minden brutálisan drágul a magyar iparban, már az előállítás is sokkal több pénzbe kerül, mint egy évvel, vagy akár csak egy hónappal ezelőtt.
7,7 százalékos növekedést mért a KSH a beruházásokban. A külföldi vállalatok és az ingatlanfejlesztők sok fejlesztésbe vágtak bele, az állam visszafogja a kiadásait.
Folytatódik a születésszám drasztikus visszaesése, majdnem ezerrel kevesebb gyerek született szeptemberben és októberben is, mint tavaly olyankor. A demográfia jó híre az eközben, hogy a halálesetek száma mostanra visszatért oda, ahol a járvány előtti őszökön volt.
Drámai zuhanás nincs a foglalkoztatottságban, de már hónapok óta folyamatosan romlik a helyzet.
Az inflációval korrigálva annyit érnek most a fizetések, mint 2020 végén. A teljes állásban dolgozó magyarok fele visz csak haza 285 ezer forintnál többet havonta.
Tizenkét régiója van csak az EU országainak, ahol lakosságarányosan kevesebb halálos közlekedési baleset történt, mint Budapesten.
Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a rémes idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem.
Brutális az áremelkedés, hát még ha részleteire bontjuk, miből jött ki a KSH adata a 21,1 százalékos inflációról. Megnéztük a 140 termékcsoportot, amelyből kiszámolják, mekkora a drágulás.
A járvány előtti szinttől még mindig távol jár a szálláshelyek forgalma, ám 2021-hez viszonyítva kicsit jobban indult az ősz. Néhány szálloda bezárása már látszik a statisztikában, de ez még nem drámai bezárási hullám.
Az idei első három negyedévben 7,7 százalékkal több új lakást adtak át, mint tavaly, de hamarosan ez a szám még nagyobbat nőhet. Budapesten majdnem kétszer annyi lakás építését tervezik, mint egy évvel ezelőtt.
Az energiaárak emelkedése, az alapanyagok drágulása és a gyenge forint brutális áremelkedésbe zavarja bele a magyar ipart.
Majdnem ezerrel kevesebb magyar gyerek született idén szeptemberben, mint egy éve. Egy kevéssel a halálesetek száma is csökkent eközben.
Stagnált az építőipari termelés az egy évvel ezelőttihez képest, ráadásul sokkal kevesebb új szerződést írtak alá most, mint tavaly.
Tavaly nyáron sok gyár leállt a félvezetőhiány miatt, idén a háború nem ütötte meg ugyanígy az ipart, ezért nagy növekedés látszik az ipari termelési számokon.
Az EU négy tagállamában lett 20 százalék fölötti a lakásinfláció, a magyar adat a harmadik legrosszabb.
