Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az Európai Parlament közzétette legfrissebb Eurobarometer-felmérését, amelynek a járvány kezelésére adott uniós megoldások, illetve a válság egészségügyi hatásai voltak a fő témái. A közvélemény-kutatás szerint míg az európaiak szerint az intézkedések egészségügyi haszna nagyobb, mint a gazdasági károkozás, a magyarok szerint ez pont fordítva van.
2021 első negyedévének végéig az európaiak 31 százaléka tapasztalta személyes anyagi helyzetének romlását a járvány miatt, és további 26 százalékuk számít erre a jövőben. Bár uniós szinten ők együttesen a válaszadók egyértelmű többségét teszik ki (57 százalék), az egyes tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak. Dániában a válaszadók túlnyomó többsége (78 százalék) azt felelte, hogy nem érinti személyes jövedelmét a járványhelyzet, Görögországban azonban a lakosság felének romlottak az anyagi viszonyai. Magyarországon a válaszadók 38 százaléka tapasztalta saját bőrén a járvány pénzügyi következményeit, és további 33 százalékuk számít erre a jövőben.
Az előbbiek ellenére az európaiak több mint fele (58 százalék) szerint hazájában a korlátozó intézkedések haszna összességében nagyobb lesz, mint az így okozott gazdasági kár. Általában ugyanez a kép a tagállamok többségében. Magyarországon azonban fordított az arány: a válaszadók 60 százaléka szerint a gazdasági károk felülmúlják az egészségügyi előnyöket.
Az európaiak nyolcvan százaléka hallott vagy olvasott az uniós válaszlépésekről, 48 százalékuk pedig azt is tudta, hogy ezek mik voltak. Viszont a polgároknak csak közel fele volt elégedett ezekkel az intézkedésekkel. A magyarok ennél sokkal jobbra osztályozták az EU-s lépéseket, mert 64 százalékuk volt elégedett és 35 százalékuk elégedetlen.
Sőt, a tagállamok közül Magyarországon mondták a legtöbben (67 százalék) azt, hogy elégedettek az országok közötti szolidaritással.
Az EU pozitív megítélése továbbra is az egyik legmagasabb arányú az elmúlt tíz évben mért adatok között. Átlagosan az EU-ban a polgárok csaknem fele (48 százalék) kedvezően vélekedik az EU-ról. További 35 százalék semlegesen viszonyul az unióhoz, és csak 17 százalék vélekedik róla kedvezőtlenül.
A magyar adat a középmezőnybe sorolható, de az uniós átlagnál valamivel jobb: 52 százaléknyi az EU-t kedvezően megítélők aránya, 39 százalék szemében semleges kép él az unióról, és kilenc százalék van rossz véleménnyel arról.
Az európaiak 74 százaléka szeretné, hogy az EU-nak több hatásköre lenne az olyan válságok kezelésére, mint például a koronavírus-járvány. A járványkezelésben a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való gyors hozzáférést tartják a legfontosabbnak (39 százalék). A második helyen a kezelések és az oltóanyag fejlesztése áll (29 százalék), amelyet egy európai válságstratégia kialakítása (28 százalék) és egy európai egészségügyi politika (25 százalék) követnek.
A magyar válaszadóknál is egészségügyi témák állnak az első két helyen (oltásokhoz való hozzáférés 34 százalék számára, európai egészségügyi politika 32 százalék számára), míg a harmadik leggyakrabban említett cél az, hogy az unió segítse a tagállamokat a járvány által sújtott vállalkozások és munkavállalók támogatásában (29 százalék).
A felmérést idén március közepe és április közepe között készítették, a 27 tagállamban összesen közel 27 ezer ember személyes megkérdezésével, illetve szükség esetén online interjúk formájában.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot.