szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az Európai Parlament közzétette legfrissebb Eurobarometer-felmérését, amelynek a járvány kezelésére adott uniós megoldások, illetve a válság egészségügyi hatásai voltak a fő témái. A közvélemény-kutatás szerint míg az európaiak szerint az intézkedések egészségügyi haszna nagyobb, mint a gazdasági károkozás, a magyarok szerint ez pont fordítva van.

2021 első negyedévének végéig az európaiak 31 százaléka tapasztalta személyes anyagi helyzetének romlását a járvány miatt, és további 26 százalékuk számít erre a jövőben. Bár uniós szinten ők együttesen a válaszadók egyértelmű többségét teszik ki (57 százalék), az egyes tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak. Dániában a válaszadók túlnyomó többsége (78 százalék) azt felelte, hogy nem érinti személyes jövedelmét a járványhelyzet, Görögországban azonban a lakosság felének romlottak az anyagi viszonyai. Magyarországon a válaszadók 38 százaléka tapasztalta saját bőrén a járvány pénzügyi következményeit, és további 33 százalékuk számít erre a jövőben.

Az előbbiek ellenére az európaiak több mint fele (58 százalék) szerint hazájában a korlátozó intézkedések haszna összességében nagyobb lesz, mint az így okozott gazdasági kár. Általában ugyanez a kép a tagállamok többségében. Magyarországon azonban fordított az arány: a válaszadók 60 százaléka szerint a gazdasági károk felülmúlják az egészségügyi előnyöket.

Az európaiak nyolcvan százaléka hallott vagy olvasott az uniós válaszlépésekről, 48 százalékuk pedig azt is tudta, hogy ezek mik voltak. Viszont a polgároknak csak közel fele volt elégedett ezekkel az intézkedésekkel. A magyarok ennél sokkal jobbra osztályozták az EU-s lépéseket, mert 64 százalékuk volt elégedett és 35 százalékuk elégedetlen.

Sőt, a tagállamok közül Magyarországon mondták a legtöbben (67 százalék) azt, hogy elégedettek az országok közötti szolidaritással.

Az EU pozitív megítélése továbbra is az egyik legmagasabb arányú az elmúlt tíz évben mért adatok között. Átlagosan az EU-ban a polgárok csaknem fele (48 százalék) kedvezően vélekedik az EU-ról. További 35 százalék semlegesen viszonyul az unióhoz, és csak 17 százalék vélekedik róla kedvezőtlenül.

A magyar adat a középmezőnybe sorolható, de az uniós átlagnál valamivel jobb: 52 százaléknyi az EU-t kedvezően megítélők aránya, 39 százalék szemében semleges kép él az unióról, és kilenc százalék van rossz véleménnyel arról.

Az európaiak 74 százaléka szeretné, hogy az EU-nak több hatásköre lenne az olyan válságok kezelésére, mint például a koronavírus-járvány. A járványkezelésben a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való gyors hozzáférést tartják a legfontosabbnak (39 százalék). A második helyen a kezelések és az oltóanyag fejlesztése áll (29 százalék), amelyet egy európai válságstratégia kialakítása (28 százalék) és egy európai egészségügyi politika (25 százalék) követnek.

A magyar válaszadóknál is egészségügyi témák állnak az első két helyen (oltásokhoz való hozzáférés 34 százalék számára, európai egészségügyi politika 32 százalék számára), míg a harmadik leggyakrabban említett cél az, hogy az unió segítse a tagállamokat a járvány által sújtott vállalkozások és munkavállalók támogatásában (29 százalék).

A felmérést idén március közepe és április közepe között készítették, a 27 tagállamban összesen közel 27 ezer ember személyes megkérdezésével, illetve szükség esetén online interjúk formájában.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!