2021 első negyedévének végéig az európaiak 31 százaléka tapasztalta személyes anyagi helyzetének romlását a járvány miatt, és további 26 százalékuk számít erre a jövőben. Bár uniós szinten ők együttesen a válaszadók egyértelmű többségét teszik ki (57 százalék), az egyes tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak. Dániában a válaszadók túlnyomó többsége (78 százalék) azt felelte, hogy nem érinti személyes jövedelmét a járványhelyzet, Görögországban azonban a lakosság felének romlottak az anyagi viszonyai. Magyarországon a válaszadók 38 százaléka tapasztalta saját bőrén a járvány pénzügyi következményeit, és további 33 százalékuk számít erre a jövőben.

Az előbbiek ellenére az európaiak több mint fele (58 százalék) szerint hazájában a korlátozó intézkedések haszna összességében nagyobb lesz, mint az így okozott gazdasági kár. Általában ugyanez a kép a tagállamok többségében. Magyarországon azonban fordított az arány: a válaszadók 60 százaléka szerint a gazdasági károk felülmúlják az egészségügyi előnyöket.

Az európaiak nyolcvan százaléka hallott vagy olvasott az uniós válaszlépésekről, 48 százalékuk pedig azt is tudta, hogy ezek mik voltak. Viszont a polgároknak csak közel fele volt elégedett ezekkel az intézkedésekkel. A magyarok ennél sokkal jobbra osztályozták az EU-s lépéseket, mert 64 százalékuk volt elégedett és 35 százalékuk elégedetlen.

Sőt, a tagállamok közül Magyarországon mondták a legtöbben (67 százalék) azt, hogy elégedettek az országok közötti szolidaritással.

Az EU pozitív megítélése továbbra is az egyik legmagasabb arányú az elmúlt tíz évben mért adatok között. Átlagosan az EU-ban a polgárok csaknem fele (48 százalék) kedvezően vélekedik az EU-ról. További 35 százalék semlegesen viszonyul az unióhoz, és csak 17 százalék vélekedik róla kedvezőtlenül.

A magyar adat a középmezőnybe sorolható, de az uniós átlagnál valamivel jobb: 52 százaléknyi az EU-t kedvezően megítélők aránya, 39 százalék szemében semleges kép él az unióról, és kilenc százalék van rossz véleménnyel arról.

Az európaiak 74 százaléka szeretné, hogy az EU-nak több hatásköre lenne az olyan válságok kezelésére, mint például a koronavírus-járvány. A járványkezelésben a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való gyors hozzáférést tartják a legfontosabbnak (39 százalék). A második helyen a kezelések és az oltóanyag fejlesztése áll (29 százalék), amelyet egy európai válságstratégia kialakítása (28 százalék) és egy európai egészségügyi politika (25 százalék) követnek.

A magyar válaszadóknál is egészségügyi témák állnak az első két helyen (oltásokhoz való hozzáférés 34 százalék számára, európai egészségügyi politika 32 százalék számára), míg a harmadik leggyakrabban említett cél az, hogy az unió segítse a tagállamokat a járvány által sújtott vállalkozások és munkavállalók támogatásában (29 százalék).

A felmérést idén március közepe és április közepe között készítették, a 27 tagállamban összesen közel 27 ezer ember személyes megkérdezésével, illetve szükség esetén online interjúk formájában.