Az Európai Bizottság megkezdte a nemzeti helyreállítási tervek elfogadását: a portugál, a görög, a spanyol, a luxemburgi és a dán terv már zöld utat kapott.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a gazdaság zöldítése és digitalizálása jegyében az uniós tagállamok tavaly úgy döntöttek, hogy 750 milliárd euró értékben vissza nem térítendő támogatást és hitelt folyósítanak valamennyi országnak. A NextGeneration EU program legnagyobb hányada a 672,5 milliárd euró összköltségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (az angol elnevezés rövidítése szerint: RRF). Erre a forrásra pályázhatnak a tagállamok, az igénybe vehető támogatás és a hitel is előre meghatározott összegű, de természetesen nem feltétel az egész összeg lehívása.
A programokat április 30-ig kellett leadni, az Európai Bizottságnak két hónapja van a véleményezésre, ennek alapján további egy hónapon belül dönt a tagállamok tanácsa. Az első kifizetés a teljes igényelt összeg 13 százaléka, de két éven belül az egész összeget kifizetik.
Portugália 13,9 milliárd euró támogatást és 2,9 milliárd euró hitelt kért. A teljes keretösszeg 38 százalékát fordítják az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedésekre. Ez magában foglalja az épületek energiahatékonyságának növelését célzó nagyszabású felújítási program finanszírozását, illetve az energiahatékonyság és az alternatív energiaforrások ipari folyamatokban történő felhasználását. A terv 22 százaléka a digitális átállást támogatja. Ez magában foglalja a közigazgatás digitalizálására és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat számítógépes rendszereinek korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint a középiskolákban és a szakképzési központokban működő technológiai laboratóriumokat.
Spanyolország – mint a válság által egyik legjobban sújtott ország – 69,5 milliárd euró támogatásra jogosult. A Bizottság értékelése szerint Spanyolország terve a teljes juttatásának 40 százalékát az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedésekre fordítja. Ez magában foglalja a városi és távolsági fenntartható mobilitás előmozdítását, az épületek energiahatékonyságának növelését, az ipar dekarbonizálását és az energiafüggőség csökkentését, valamint a zöld hidrogén és a megújuló energiaforrások új technológiáinak bevezetését. A támogatás 28 százaléka a digitális átmenetre megy majd, például a közigazgatás, az ipari és üzleti vállalkozások digitalizálására irányuló intézkedéseket, ideértve egy külön programot a kis- és középvállalkozások digitalizálására irányuló programot, de lesznek beruházások az oktatás területén is.
Görögország 17,8 milliárd euró támogatást és 12,7 milliárd euró hitelt kért. A teljes összeg 38 százalékát költik majd az éghajlati célkitűzések megvalósítására. Ennek része az elektromos hálózat korszerűsítésére irányuló beruházások, a megújuló energiaforrások előállítóinak támogatása. A terv támogatja az energiahatékony felújításokba történő beruházásokat és a helyi városi tervek kidolgozását, különös tekintettel a városi területek éghajlati ellenálló képességének erősítésére. Ezen túl katasztrófavédelmi beruházások is szerepelnek a tervek között. A digitalizálódás terén az 5G-be és az optikai hálózatokba történő beruházások, a közigazgatás digitális átmenetét támogató intézkedések, valamint a vállalkozások digitalizációját támogató beruházások és reformok szerepelnek a célok között.
Dánia nemzeti terve másfél milliárd eurós támogatási igényt tartalmaz. Az éghajlati kiadások az előbbieknél lényegesen magasabb arányban, 59 százalékkal szerepelnek. Ezek az intézkedések tartalmazzák az adóreformokat, az energiahatékonyságot, a fenntartható közlekedést és a mezőgazdasági ágazat kezdeményezéseit. Mindegyikük célja a dán gazdaság modernizálása, munkahelyteremtés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a környezetvédelem megerősítése és a biológiai sokféleség védelme. A dánok a kiadások 25 százalékát fordítják a digitális átmenetre, például egy új nemzeti digitális stratégia kidolgozására, a telemedicina fokozott használatára, a szélessáv elterjedésére az ország kevésbé lakott részein és a digitális üzleti beruházások ösztönzésére.
Luxemburg 93 millió támogatásra jelentett be igényt. Az ő tervük 61 százalékban tartalmaz éghajlati célkitűzéseket. Ennek része egy lakótelep megújuló energiával történő ellátása, az elektromos járművek töltési pontjainak kiépítésére vonatkozó terv, valamint a „Naturpakt” program, amely arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy védjék a természeti környezetet és a biológiai sokféleséget. Az összes kiadás 32 százaléka kapcsolódik a digitalizációhoz. Ide tartozik a közszolgáltatások és eljárások, egészségügyi projektek digitalizálása. Valamint egy laboratórium létrehozása az ultrabiztos kommunikációs kapcsolatok kvantumtechnológián alapuló tesztelésére.
Magyarország május 11-én adta be saját nemzeti tervét. Az első elképzelések még arról szóltak, támogatást és hitelt is kér a kormány, végül a hiteltől elálltak, ezzel azonban számos beruházás és reform is lekerült a napirendről. Így végül 5800 milliárd forint helyett 2511 milliárd forint lesz a magyar részesedés – ha az előbbiekhez hasonlóan az Európai Bizottság támogatja a terveket. Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság már tett fel kérdéseket a magyar félnek, de ezek kapcsán folyamatos a párbeszéd Brüsszel és Budapest között.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Ez egy kormányhatározatból derül ki, amely pénzt utal ki erre.
15 hónap alatt sajátította el a szakmát.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.
