Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a tervek szerint lesznek úgynevezett transznacionális listák, amelyekről 28 képviselő szerez mandátumot. Az Európai Parlament létszáma 705 fő. A javaslat értelmében minden választónak két szavazata lesz, egy a nemzeti választókerületekben, egy pedig az egész Európai Unióra kiterjedő választókerületben. Az uniós szintű jelöltlistát európai politikai pártoknak, vagy nemzeti pártok, választási szövetségek európai koalícióinak kell benyújtani, s tiszteletben kell tartaniuk a földrajzi képviseletet, vagyis hogy a kisebb államok ne szenvedjenek hátrányt. Az egész folyamatot egy új, Európai Választási Hatóság felügyelné.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai választási szervezetek egyenlő bánásmódban részesüljenek és egyenlő esélyeket kapjanak, mint a nemzeti politikai pártok, és hogy a választásokon használt szavazólapok egyenlő láthatóságot biztosítsanak e szervezetek nevének, betűszavainak, szimbólumainak és logóinak. Fontos elvárás, hogy a nemek közötti egyenlőséget kötelezővé kell tenni a jelöltlistákon. Az EP-választások pedig minden esetben május 9-én, az EU “születésnapján” lennének.

A javaslatot az Alkotmányügyi Bizottság 19 igen szavazattal fogadta el, kilencen nemmel szavaztak.

Az Európai Parlament plenáris ülésen májusban dönt a kérdésről, ezt követően megkezdődik az egyeztetés a tagállamok tanácsával. Valamennyi kormánynak és a nemzeti palamenteknek is jóvá kell hagyni a kezdeményezést.

A Fidesz korábban már jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a javaslattal, egy éve, amikor elkezdődött a vita, azt írták, hogy "Az Alkotmányügyi Bizottság néhány hangadója kiemelt jelentőséget tulajdonít a transznacionális lista bevezetésének, így mindent meg kell tennünk azért, hogy az Európa jövőjéről szóló vita kapcsán ezt a „választójogi reformot” sikerüljön süllyesztőbe tenni”.