A magyar külügyminiszter továbbra is úgy érzi, hogy a kollégái körében harcias a hangulat, és azt gondolják más országok külügyminiszterei, hogy az orosz-ukrán háborúnak van, vagy lehet katonai megoldása.

Mi ebben nem hiszünk, akik a katonai megoldásban hisznek, azok azt ösztönzik, hogy még többen haljanak meg a háborúban

– mondta Szijjártó. Hozzátette, hogy a fegyverszállítások rosszak, mert a háború eszkalációjának veszélyét hordozzák magukban, ezért nem szállít Magyarország fegyvert Ukrajnába.

De nem ezért, hanem az OTP miatt tartja fent továbbra is azt az álláspontot Magyarország, hogy nem járul hozzá az Európai Békekeret költségvetésének további 500 millió euróval történő megemeléséhez. Ebből a forrásból fizetik vissza 40-50 százalékos arányban a tagállamoknak azon fegyverszállítmányok költségeit, amelyeket saját készleteikből küldtek az ukrán védekezésnek. Szijjártó szerint ettől függetlenül továbbra is lehet küldeni a fegyvereket, csak a visszafizetés elé gördít akadályt a kormány. Ahogy ő fogalmazott a költségtérítéssel kapcsolatban:

hát most ezzel egyelőre várni kell.

Azt mondta, hogy a legnagyobb magyar bankot teljesen indokolatlanul helyezték az ukránok a háború nemzetközi támogatóinak listájára, és amíg ez így van, addig az 500 millió eurós emelést blokkolja Magyarország.

Mindannyian büszkék vagyunk az OTP-re

– indokolta a döntést Szijjártó. Beszélt Josep Borrell külügyi főképviselővel is, aki azt mondta, hogy majd utánanéz az ügynek. Szijjártó Péterhez különböző csatornákon az az ukrán üzenet jutott el, hogy majd megoldják az OTP-kérdést. Témát váltva a külügyminiszter jelezte, hogy a következő szankciós csomagot sem támogatja a magyar kormány.

A szankciókból tanulni kellene, mert sokkal jobban fájnak az európai országoknak és gazdaságoknak, mint az oroszoknak

– magyarázta Szijjártó.

Szerinte ennek a csomagnak két veszélyes eleme van:

• tovább nehezíti az európai vállalatok Oroszországon kívüli tevékenységét, és
• veszélyes és ésszerűtlen, az európai érdekekkel ellentétes, hogy nyolc kínai céggel szemben korlátozó intézkedéseket vezetne be.

A harmadik téma az ukrajnai csatlakozási tárgyalások blokkolása volt a kárpátaljai magyarság oktatáshoz fűződő jogainak korlátozása miatt. Valamint – mivel ez a kérdés ismét felmerült a külügyminiszterek tanácskozásán – azt is blokkolni fogja Magyarország, hogy az EU a külügyi döntésekben az egyhangúságról térjen át a többségi szavazásra. Ehhez az uniós alapszerződést kellene módosítani.

Szijjártó Péter elmondta, hogy beszélt az osztrák külügyminiszterrel arról, hogy miért enged szabadon Magyarország embercsempészeket. Ez ugyanis az osztrákokban nagyon komoly aggodalmakat ébresztett.

Az intézkedés szuverén magyar döntés, egyik szomszédos országgal szemben sem irányul

– mondta erről a magyar külügyminiszter. Később hozzátette, hogy Magyarország külföldi bűnözőket utasít ki, „akik jobban tennék, ha soha nem is jönnének vissza”. Egyúttal bírálta azt az osztrák lépést, hogy határőrizetet vezetnének be, mert ez

szembemegy a schengeni térség szellemiségével.

Végül kijelentette, hogy álláspontja kialakításakor a magyar érdekeket szokta figyelembe venni, ezért

Nem nagyon szokott érdekelni, hogyan fogadják az álláspontunkat.