Az Európai Parlament nyilvánosságra hozta legfrissebb Eurobarométer-felmérését, amely minden tagállamra, így az EU-ra nézve is reprezentatív képet ad a feltett kérdésekkel kapcsolatban. Az adatfelvétel személyes megkérdezés formájában történt (egyes esetekben online) január 9. és február 4. között. Az időpontot azért fontos hangsúlyozni, mert egyes külpolitikai jellegű kérdéseknél még nem feltétlenül érvényesül a Trump-hatás: bár az amerikai elnök már az első pillanatoktól kezdve sokkolja a világot, több fontos, Európát is érintő intézkedése (vámok kivetése, béketárgyalás) csak az adatfelvétel után történt.

Az európai és a magyar válaszadók véleménye nem sokban különbözik akkor, amikor az EU jövőbeli és múltbeli szerepét vizsgálták az uniós polgárok védelme szempontjából, a világszínpadon jelentkező kihívásokkal összefüggésben. Az uniós polgárok 66, a magyarok 63 százaléka véli úgy, hogy az EU-nak ez a feladata fontosabbá válik és 50/48 volt azok aránya, akik szerint ez már fontosabbá is vált az elmúlt pár évben.

Szintén az uniós átlagnak megfelelő a magyar vélekedés azzal kapcsolatban, hogy mely területekre kellene összpontosítania az EU-nak annak érdekében, hogy megerősítse a pozícióját a világban. A magyarok a versenyképességet, a védelmet és biztonságot, valamint az energiafüggetlenséget tették az első három helyre, az EU-s rangsor majdnem ugyanez volt, csak az uniós polgárok az első két szempontot felcserélték. A migráció a magyarok számára az ötödik legfontosabb dolog, míg az uniós válaszadók 7-8. helyre tették ezt a témát. Ennél a kérdésnél három választ lehetett megadni.

Ami az EU egységét illeti, ott már elválik a magyar álláspont a többiekétől. Ugyanis a magyaroknak csak a 39 százaléka ért egyet teljes mértékben azzal, hogy a globális kihívásokat az EU-nak egységesebben kellene kezelni, míg az uniós átlag 51 százalék. Igaz, a magyarok 50 százaléka ha nem is teljesen, de azért hajlamos ezzel egyetérteni – így az arányok kiegyenlítődtek.

A magyarok 13 százaléka szerint javulni fog az életszínvonaluk a következő öt évben, 63 százaléka nem vár változást, 21 százaléka szerint azonban romlani fog, míg 3 százaléka nem tudott erre választ adni. Az EU-s adatsor: 14-51-33-2.

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament működése során mely területnek kellene elsőbbséget élveznie, a magyar és az uniós válaszok is az inflációt, áremelkedést és megélhetési költségeket tették az első helyre (47 és 45 százalékos arányban). Itt a migráció még hátrébb került és a magyarok szerint kevésbé fontos, mint az európai átlag szerint (17 és 22 százalék, a magyar adat 6 százalékot csökkent a fél évvel ezelőtti méréshez képest). Ennél a kérdésnél is három választ lehetett megadni.

A magyarok 43, az európaiak 45 százaléka szerint az Európai Parlamentnek a békét kell védenie. Ugyanakkor a magyarok nagyobb arányban szeretnék, ha az EP a demokráciát is védené, mint az uniós válaszadók.

Érdekes, hogy a magyar és az uniós vélemény között semmi különbség nem volt akkor, amikor azt kérdezték a polgároktól, hogy az EU-s kezdeményezéseknek van-e hatása a mindennapi életükre. 72 százalék igen, 27 százalék nem, 1 százalék nem tudja. És ugyanez a helyzet akkor, amikor arról van szó, hogy az adott polgár országa profitál-e az EU-ból: 74 százalék igen, 22 százalék nem, 4 százalék nem tudja. Ez az adatsor egyébként történelmi csúcsot jelent, soha ilyen arányban nem voltak még ezen a véleményen.

Ott viszont már nagyon nagy volt a szakadék, amikor az előbbi kérdést magyarázni kellett. A magyaroknak ugyanis 42 százaléka az új munkalehetőségeket nevezte meg ilyen előnyként (az európai adat ennél 26 százalék volt). És Magyarországon ugyancsak fontos volt még az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez.

A felmérésből kiderült még az is, hogy a magyar polgárok nagyobb arányban olvasnak online platformot és használnak közösségi médiát, mint az uniós átlag és valamivel kisebb mértékben néznek tévét.