Orbán Viktor hétvégi, Tusnádfürdőn elmondott beszédében – szokás szerint – jelentős helyet kapott a migráció és annak veszélyei. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „tőlünk nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak – növekvő muszlim népességi aránnyal”. Kijelentette azt is, hogy „a nagyvárosok belátható időn belül muszlim többségű területek lesznek, a nagyvárosokban megtörténik a lakosságcsere”. Mondandóját néhány adattal is igyekezett alátámasztani, megemlítette például, hogy Németországban a tanulók 42 százaléka „migrációs hátterű”, Franciaországban pedig a négy év alatti gyermekek 40 százaléka „migrációs hátterű”.
Az osztrák fővárossal kapcsolatban pedig így fogalmazott:
„A bécsi diákok 41,2 százaléka muszlim vallású, a keresztény diákok aránya 34,5 százalék. Ez van Bécsben – 230 kilométerre Budapesttől!”
Megkérdeztük a bécsi önkormányzatot, hogy meg tudják-e erősíteni ezeknek az adatoknak a valódiságát. Kiderítettük, honnan származnak Orbán adatai, amelyeket azóta már pontosítottak, a magyar miniszterelnök azonban azt figyelmen kívül hagyta.
A bécsi tanulókról vezetett hivatalos adatbázis nem tartalmaz információt a tanulók vallási hovatartozásáról, így ilyen típusú bontásban nem állnak rendelkezésre statisztikák – szólt a hivatalos tájékoztatás a városházáról. Azonban az egyik főpolgármester-helyettes, az oktatási ügyekért felelős liberális politikus, Bettina Emmerling tanácsos a témában felmérést készíttetett, amelynek eredményeit idén április 15-én hozták nyilvánosságra. Ebben valóban az szerepelt, amit Orbán Viktor is említett: a muszlim gyerekek aránya 41,2 százalék, a keresztényeké 34,5 százalék. A felmérésben összesen körülbelül 112 600 gyermek vett részt az általános és középiskolákban, speciális iskolákban, valamint műszaki főiskolákon.
Másnap azonban, tehát már április 16-án pontosították az adatokat. Kiderült, hogy a Bécsi Érsekség Iskolai Hivatala később adta le a jelentését, amely a katolikus magániskolák számait tartalmazta. Eszerint az ottani 11 830 diákból 8849 keresztény. Így a keresztények aránya 38,3 százalékra nőtt, ami számszerűleg körülbelül 47 500 diákot jelent. Emiatt az arányok is megváltoztak, de a muszlim vallásúakra vonatkozóan új számot nem tettek közzé. Ha azt feltételezzük, hogy a katolikus iskolákba járó nem katolikusok nem vagy csak minimális arányban muszlimok, akkor körülbelül 46-47 ezer muszlim tanulóról lehet beszélni Bécsben. Vagyis
egészen biztos, hogy nincs 7 százalékponttal több muzulmán diák, mint keresztény, a legvalószínűbb az 50:50 százalék körüli arány vagy a minimális keresztény többség.
A bécsi önkormányzattól küldött adatok sorában rábukkantunk néhány érdekességre is. 2024 elején 1 295 341 bécsi lakos rendelkezett osztrák állampolgársággal, és 911 152 bécsi lakos külföldi származású volt. A külföldi származású bécsi lakosság legfontosabb származási országai az elmúlt években alig változtak: 2024 elején 99 627 szerb, 76 620 török, 71 473 német és 55 223 lengyel származású ember élt az osztrák fővárosban. Jelentős muszlim kisebbségnek számítanak a szíriaiak, ők 55 ezren vannak, illetve Bosznia-Hercegovina állampolgárai, akik közül 40 ezren élnek a kétmilliós városban.
És ugyancsak él Bécsben 25 ezer afgán – náluk azonban sokkal többen vannak a magyarok: 33 ezer honfitársunk telepedett le Budapesttől 230 kilométerre nyugatra.
Nyitóképünkön Orbán Viktor Tusványoson. Fotó: Cabrera Martin
