A konferencián Von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy
A Draghi-jelentés egy valódi cselekvési ütemterv, amely a tavaly decemberben hivatalba lépett új Európai Bizottság iránytűje – mondta a konferencián Von der Leyen elnök, hozzátéve, hogy az első intézkedések között bemutatták a Versenyképességi Iránytűt, amely egy irányadó keretrendszer, s az elemzéseket konkrét politikákká alakítja.
Ursula von der Leyen szerint a Bizottság “elszántan halad előre”. Ennek a munkának a mérföldkövei a Tiszta Ipari Megállapodás, a mesterséges intelligenciával működő gigagyárak, az új állami támogatási keretrendszer, a Megfizethető Energia Cselekvési Terv és a Megtakarítási és Beruházási Unió. Emellett testre szabott cselekvési terveket indítottak a kulcsfontosságú iparágak (autóipar, vegyipar és acélipar) számára, elérték a védelmi beruházások eddigi legnagyobb növekedését, új javaslatokat tett az egységes piac elmélyítésére az akadályok lebontásával, valamint hat egyszerűsítési csomagot is bejelentettek, amelyek a bürokrácia csökkentésével segítik a vállalkozásokat.
Hat évvel ezelőtt 2 szuperszámítógépünk volt a világ top 10-ében. Aztán, az első mandátumom elején úgy döntöttünk, hogy hatalmas összegeket fektetünk be a nagy teljesítményű számítástechnikai teljesítménybe. Ma 4 szuperszámítógépünk van a világ top 10-ében, köszönhetően a tavalyi évben Németországban elindított Jupiternek és az olaszországi HPC6-nak. Az ezen a területen végrehajtott politikáink és beruházásaink kezdenek megtérülni
– mondta Von der Leyen.
Jelezte azt is, hogy az európai vállalatok számos MI-alkalmazás terén az élvonalban vannak. Példaként említette a svéd Lovable-t, amely bárkinek az ötletét teljesen működőképes alkalmazássá vagy weboldallá alakítja.
Tavaly nyáron a történelem leggyorsabb szoftvercégévé vált – elérte a 100 millió dolláros éves bevételt. Ma már közel 4 milliárd dolláros az értéke. Tavaly júniusban a világ összes új weboldalának 10%-át a Lovable-lel készítették
– emelte ki az elnök.
Ursula von der Leyen beszélt arról is, hogy a versenyképesség jegyében terjesztették elő az új uniós költségvetési javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy ennek a központi eleme – több mint 400 milliárd eurós javasolt költségvetéssel – magában foglalja a kutatásra szánt pénz kétszeresét, a digitális gazdaságra szánt pénz ötszörösét, a tiszta technológiára szánt pénz hatszorosát.
Európa számára továbbra is probléma a magas energiaköltség. Ezen a brüsszeli tervek szerint a megújulókba történő befektetés és az atomenergia enyhíthet és sokat számít, hogy mára villamos energia több mint 70%-a alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból származik. Ennek eredményeként tavaly 60 milliárd euróval csökkentett a fosszilis tüzelőanyagokra fordított kiadás.
Sok áremelkedés elkerülhető lenne, ha az energia szabadabban áramolhatna oda, ahol szükség van rá. De a nemzeti hálózatok még mindig nincsenek jól integrálva. Túl gyakran hiányoznak a szükséges összekötő vezetékek, vagy nem használjuk ki hatékonyan a meglévőket
– világított rá egy problémára Von der Leyen.
Mario Draghi nem rejtette véka alá csalódottságát és elégedetlenségét.
Egy év elteltével Európa nehezebb helyzetben van. Növekedési modellünk halványul. A sebezhetőségek egyre nőnek. És nincs egyértelmű út a szükséges beruházások finanszírozására. Ezek fájdalmasan emlékeztettek minket arra, hogy a tétlenség nemcsak a versenyképességünket, hanem magát a szuverenitásunkat is veszélyezteti
– fogalmazott a volt olasz kormányfő, aki szerint az európai polgárok és a vállalatok értékeli, hogy van diagnózis, vannak prioritások, de egész egyszerűen lassan haladnak a folyamatok. Draghi szerint a megvalósításban résztvevőknek szakértő projektmenedzsereknek kell lennie – nem bürokratáknak. A vállalati szféra konkrét igényeként nevezte meg, hogy a jelenlegi GDPR-szabályozást radikálisan egyszerűsíteni kell, mert a kutatások is alátámasztják: a GDPR az uniós vállalatok számára az adatok költségét körülbelül 20%-kal emelte az amerikai versenytársakhoz képest.
Ezen túl Draghi is felhozta az energiaárakat.
Az EU-ban a földgázárak még mindig közel négyszer magasabbak, mint az Egyesült Államokban. Az ipari energiaárak átlagosan több mint kétszeresei. Ha ez a különbség nem csökken, a csúcstechnológiás gazdaságra való áttérés megakad. Az energia ugyanolyan alapvető fontosságú a mesterséges intelligencia fejlesztésében, mint a technológia
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy az adatközpontok villamosenergia-igénye Európában 2030-ra 70%-kal fog növekedni, s az energia már most is a működési költségeik akár 40%-át is teszi ki. A dekarbonizációt Mario Draghi „a legjobb hosszú távú útnak” nevezte Európa számára az energiafüggetlenség eléréséhez – a természeti erőforrások hiánya ellenére. Itt is kifogásolta a tempót, szerinte sokkal gyorsabbak kell a beruházásokat megvalósítani: “hálózatokba, összekötő vezetékekbe és tiszta alapterhelésű termelésbe, például az atomerőművekbe”.
Megállapította, hogy az elektromos járművek piaca a vártnál lassabban nőtt, az európai innováció elmaradt, a modellek továbbra is drágák, és az ellátási lánc széttagolt. „Valójában a 250 millió járműből álló európai autóflotta öregszik, és a CO₂-kibocsátás alig csökkent az elmúlt években” – figyelmeztetett. A mindezek hátterében meglévő folyamatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az elmúlt év világosan megmutatta, hogy egy más világban működünk: „A gazdaság és a biztonság közötti határvonal egyre inkább elmosódik. Az államok minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek érdekeik előmozdítása érdekében. Európa válasza eddig két csapdába esett: a koordinálatlan nemzeti erőfeszítések, vagy a vakhit abban, hogy a piaci erők új ágazatokat fognak építeni. Az első soha nem tud nagyszabású eredményeket elérni. A második lehetetlen, ha mások torzítják a piacokat és eltorzítják a játékteret.”
Összességében Mario Draghi azt a következtetés vonta le, hogy végső soron néhány kulcsfontosságú területen Európának kevésbé konföderációként, és inkább föderációként kell viselkednie. Az előrelépést pedig az olyan lazább szerveződésektől várja, mint az ukrajnai háború kapcsán működő Tettre Készek Koalíciója, s utalt az EU-n belül létező megerősített együttműködés gyakoribb alkalmazására. Ezzel tulajdonképpen a vétójogot küszöbölné ki az uniós országok azon csoportja, amelyek között nincs vita, megvalósítva ezzel a kétsebességes Európát, amit azonban hivatalosan igyekszik mindenki elkerülni.
Ha sikerül ilyen módon összpontosítanunk erőfeszítéseinket, a logikus következő lépés a közös adósság megfontolása a közös projektekhez – akár uniós szinten, akár a tagállamok koalíciója között – a koordináció előnyeinek felerősítése érdekében. A közös kibocsátás nem bővítené varázsütésre a fiskális mozgásteret. De lehetővé tenné Európa számára, hogy nagyobb projekteket finanszírozzon olyan területeken, amelyek növelik a termelékenységet
– mutatott rá egy lehetséges útvonalra Mario Draghi.
