Negyedik alkalommal történik majd meg csütörtökön, hogy az uniós tagállamok Magyarország nélkül fogadják el az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukat – értesült az EUrologus egy magas beosztású tanácsi tisztviselőtől. Ennek most az a formai oka, hogy Orbán Viktor nem lesz még Brüsszelben, amikor az állam- és kormányfők erről a témáról tárgyalnak.
A napirendi pont tárgyalása a csúcstalálkozó elején, 11 óra körül kezdődik, Orbán pedig délután 4-5 között fog érkezni. Ugyanakkor a magyar kormány felhatalmazta Robert Fico szlovák kormányfőt, hogy teljeskörűen képviselje magyar kollégáját. Ez azt jelenti, hogy a teremben – ahol csak a 27 állam- és kormányfő tartózkodhat – ekkor 26-an lesznek, azonban Fico beszélhet Orbán nevében. Úgy tudjuk, hogy ez meg is fog történni, tehát a szlovák kormányfő megkapja a magyar álláspontot, amit ismertetni fog a vitában. A napirendi pontot megelőzően a vezetők meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki ezúttal személyesen utazik Brüsszelbe.
A záródokumentum Ukrajnára vonatkozó részének elfogadását tehát Magyarország nem támogatja. Például azt sem, amiben az EU elismeri Donald Trump törekvéseit.
Az Egyesült Államok és Európa béketeremtő diplomáciai erőfeszítéseinek ellenére Oroszország fokozta az Ukrajna elleni rakéta- és dróntámadásainak intenzitását, különösen a civil lakosságot és a polgári infrastruktúrát célozva, ezzel is bizonyítva, hogy Oroszországnak nincs valódi politikai akarata az agresszív háború befejezésére és az érdemi béketárgyalások megkezdésére
– olvasható a tervezetben.
A 18 pontos állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy „az Európai Tanács elkötelezett amellett, hogy módokat találjon Ukrajna 2026–2027-es sürgető pénzügyi szükségleteinek kielégítésére, különösen a katonai és védelmi erőfeszítései tekintetében”. Ukrajna jövendő uniós tagságára vonatkozóan pedig a következő szakaszt terjesztik elő:
Az Európai Tanács megerősíti az EU határozott támogatását Ukrajna uniós tagság felé vezető útján, és üdvözli az Ukrajna által a legnagyobb kihívást jelentő körülmények között eddig elért jelentős előrelépést. Az Európai Tanács ösztönzi Ukrajnát, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák a csatlakozási folyamattal kapcsolatos munkát, az érdemeken alapuló megközelítéssel összhangban.
A tagállami vezetők szorgalmazni fogják, hogy a tagállamok fogadják el a 19. szankciós csomagot, amellyel kapcsolatban – mint megtudtuk – Magyarország nem emelt kifogást. Korábban Ausztria és Szlovákia hangoztatta ellenvetéseit, de az osztrák kormány már elállt ettől, kérdés, Robert Ficót is sikerül-e meggyőzni. A szlovák kormányfő az autóipar jövője számára szeretne biztosítékokat látni.
Az ukrán napirendi pontnál komoly vita igen, de döntés nem várható a befagyasztott orosz banki vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásáról. Körvonalazódik egy javaslat, azonban több tagállam sem ért még egyet az ötlettel. Többek között komoly fenntartásai vannak a több mint 200 milliárd eurós vagyon nagy részét fizikailag kezelő belga kormánynak is.
A csúcs napirendjén szerepel a közös európai védelem ügye, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság nemrégiben terjesztette elő a „Készültség 2030” nevű ütemtervét, amely a tagállamok védelmi kapacitásainak és képességeinek összehangolt fejlesztéséről szól.
A kritikus infrastruktúráink közelében végrehajtott hibrid támadások és észlelt drónok, valamint a tagállamok légterébe történő ellenséges behatolások szintén azt mutatják, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a közös európai védelmi készültség 2030-ig történő elérésére irányuló munkát
– fogalmazott az állam- és kormányfőknek küldött meghívólevelében António Costa, az Európai Tanács elnöke. Úgy tudjuk, ezen a téren meglehetősen nagy az összhang a tagállamok között, vagyis nem várható komolyabb vita vagy nézeteltérés. A magyar álláspont is igazodik a többségihez, amely szerint a tagállamok által vezérelt, elsősorban európai eszközökből megvalósuló fejlesztéseket kell véghez vinni.
Ezen a téren a következő jelentős esemény a 150 milliárd eurós európai védelmi programhoz, a SAFE-hez benyújtott nemzeti tervek lesznek, amelynek határideje november 30. Magyarország több mint 16 milliárd euróra tart igényt ebből a forrásból. Ezt a pénzt nem korlátozza a pénzbefagyasztást is eredményező jogállamisági feltételességi eljárás, mert – mint egy forrásunk rámutatott – annak nem sok értelme lenne, ha a védelmi hálóból egy tagállam emiatt kiesne, hiszen akkor az egész rendszer sérülékennyé válna.
Az Európai Tanács úgy véli, hogy a legsürgetőbb szükségletek kielégítése érdekében a munkának különösen azokra a konkrét projektekre kell összpontosítania, amelyek célja a tagállamok közös erőfeszítéseinek megerősítése a drónok elleni és légvédelmi képességeik összehangolt módon történő fokozása érdekében, mindenekelőtt a SAFE-eszköz és más releváns meglévő pénzügyi eszközök teljes körű kihasználásával – mondják majd várhatóan az állam- és kormányfők az EUrologus birtokába került következtetéstervezet szerint. Minden bizonnyal a legnagyobb vita azt a napirendi pontot fogja övezni, amelyen várhatóan már jelen lesz Orbán Viktor is, így nem Robert Ficónak kell képviselnie a magyar érdekeket az európai versenyképességgel kapcsolatban.
Stratégiai vitát kell folytatnunk arról, hogy miként tudnánk oly módon megvalósítani éghajlat-politikai célkitűzéseinket, hogy közben Európa versenyképességét is erősítjük
– adta meg az alaphangot António Costa a meghívólevelében.
A versenyképességgel kapcsolatban alapvetően három területet tekintenek át a vezetők:
- a klímacélkitűzések teljesülése, aminek a középpontjában az áll, hogyan fér össze a gazdaság zöldítése a versenyképesség javításával;
- a vállalkozásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság már több csomagot terjesztett a tagállamok elé és
- a digitális szuverenitás kérdése, aminek viszont előfeltétele az energiaárak mérséklése, mert ez a terület rendkívüli mértékben energiaigényes.
Tanácsi források szerint bár a vita valószínűleg heves és hosszú lesz, nincs döntéskényszer, mivel a későbbi uniós csúcstalálkozókon vissza fog térni ez a téma, addig is miniszteri szinten tárgyalják az egyes fejezeteket, az Európai Bizottságot pedig a döntések minél alaposabb előkészítésére kérik majd fel.
A csúcstalálkozón röviden kitérnek a migrációs helyzetre is, amely napirendi pontot Ursula von der Leyen egy részletes levélben készítette elő. Az EUrologus birtokába jutott dokumentumban szerepel többek között az is, hogy a Magyarországot is érintő migrációs útvonalon a forgalom minimálisra csökkent, köszönhetően azoknak az együttműködési megállapodásoknak, amelyeket az EU a nagy kibocsátó, illetve tranzitországokkal kötött.
A Frontex és a szenegáli határigazgatási hatóságok, valamint a mauritániai határigazgatási hatóságok közötti munkamegállapodásokról szóló tárgyalások haladnak előre. A nyugat-balkáni útvonalon tovább csökkent az illegális határátlépések száma, idén 47%-kal kevesebb, mint 2024 első kilenc hónapjában, és több mint 90%-os csökkenést mutat az elmúlt három évben
– szerepel a levélben, amelyben a Bizottság elnöke további eredményeket vár a Magyarország által egyébként nem támogatott Menekültügyi és Migrációs Paktum jövő nyáron történő hatályba lépését követően.
Az EU-csúcsok történetében először napirendre kerül a lakhatás kérdése is. Ez az európai baloldal erőteljes lobbizásának köszönhető, a szociáldemokraták annak fejében támogatják az Európai Bizottság előterjesztéseit, hogy ígéretet kaptak a lakhatás problémájának prioritásként történő kezelésére.
Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb terjesszen elő egy ambiciózus és átfogó tervet a megfizethető lakhatásról, amelynek célja a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása és kiegészítése – áll a záródokumentum tervezetében, jelezve, hogy ez a téma alapvetően tagállami hatáskör. A tagállami vezetők áttekintik még a közel-keleti helyzetet, és egy euróövezeti csúcstalálkozót is a napirendbe iktattak. Utóbbi Magyarországot nem érinti.
