Miközben Európa-szerte a drónok okozta légi incidensekről szólnak a hírek – Lengyelországtól Németországon át legutóbb múlt hétvégén a belgiumi Antwerpen katonai repteréig –, Litvániában egy másik, kevésbé technológiai, de annál bizarrabb fenyegetés jelent meg a határ túloldaláról: a Belaruszból felengedett légballonok.
Az első eseteket még 2023-ban észlelték, tavaly már százszámra történt hasonló eset. Az elmúlt hetekben pedig több alkalommal is le kellett zárni a vilniusi és kaunasi repülőteret, mert a “ballonszállítmányok” veszélyeztették a repülési útvonalakat. Csak október végén közel száz járatot és tizenötezer utast érintettek a reptér lezárások.
A látszólag ártalmatlan meteorológiai ballonokat valójában cigarettacsempészetre használják. Egy-egy ballon akár 500–1500 csomag cigarettát is képes átjuttatni a határ felett. A belarusz gyártású dohánytermékek kevesebb mint egy euróba kerülnek, Litvániában viszont ugyanaz a márka 4,5 eurót is kóstálhat. Az árkülönbség óriási haszonnal kecsegteti az illegális kereskedőket.
A litván hatóságok szerint a jelenség nem önállóan, hanem a 2021 óta zajló migrációs nyomás kísérőjelenségeként értelmezendő: akkor kezdődött, hogy Minszk mesterségesen növelte a migrációt az EU-határok felé. Reakcióként Varsó, Vilnius és Riga szigorították a határellenőrzéseket, ezzel a klasszikus csempészútvonalakat is lezárva. Azóta a levegő lett az új útvonal.
Határzár és katonai beavatkozás
A litván kormány múlt héten elégelte meg végleg a minszki provokációkat: november 30-ig teljes határzárat rendelt el Belarusz felé, kivételt csupán a diplomaták és az EU-polgárok kapnak, akik hazatérnek Belaruszból.
„Világos üzenetet küldünk Minszknek: nem tűrjük a hibrid támadásokat, és a lehető legkeményebben lépünk fel ellenük”
– jelentette ki Inga Ruginienė litván miniszterelnök.
A kormány felhatalmazta a hadsereget is, hogy „minden szükséges intézkedést” megtegyen a ballonok megsemmisítésére – akár „kinetikus eszközökkel”, vagyis a ballonok lelövésével. A döntés vitákat váltott ki, mivel korábban az ilyen beavatkozást túl veszélyesnek ítélték, a ballonok a rakományaikkal együtt akár 50 kilót is elérő összsúlya miatt.
A belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka „őrült átverésnek” titulálta Litvánia döntését. Egy kalap alatt a Nyugatot azzal vádolta meg, hogy „hibrid háborút” folytat Oroszország és Belarusz ellen. „Még egy olyan kis ország esetében is, mint Litvánia, ez nevetséges. Nincsenek itt rendkívüli csempészeti műveletek” – mondta. Vilnius azonban azzal érvel, hogy Minszk tudatosan nem tesz semmit a ballonok felszállásának megakadályozására. A határzár kihirdetése után néhány nappal a vilniusi repülőtér ismét kénytelen volt lezárni a légterét, mivel egy újabb ballon haladt éppen a kifutópálya felé mely durva balesetet okozhatna amennyiben egy fel- vagy leszálló utasszállítóval ütközik.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Kim Son Hoang (Der Standard), Lukrecija Giedraitytė (Delfi), El Confidencial., Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
