A nagy kérdés: hova állnak a belgák. Belgium azért kulcsfontosságú, mert a befagyasztott orosz vagyon nagy részét egy belga letétkezelő, a Euroclear őrzi, ezért az ország kormánya garanciákat szeretne arra, hogy ebből a megoldásból egyrészt Belgiumnak nem lehet kára, másrészt az EU egységesen osztozik minden, esetlegesen felmerülő teherben. Bart De Wever belga miniszterelnök ugyanakkor nem zárkózik el az egyeztetéstől: az EU-csúcs előtt a belga parlamentben azt mondta, hogy a megállapodás hiánya „Európa végső, geopolitikai kudarca” lenne. Hozzátette, hogy bár Belgiumnak nem tetszik a jóvátételi kölcsön ötlete, de ha a kockázatokat megosztják, és Belgium védve van,
akkor mindannyian leugrunk a szikláról minden európaival együtt, és reméljük, hogy az ejtőernyő megtart minket.
Azt is mondta a miniszterelnök, hogy ennek az alternatívája a megoldás hiánya, ami a finanszírozás hiányát jelenti. Az ország összeomlik, ez Európa végső, geopolitikai kudarca, amelyet évtizedekig érezni fogunk – hangsúlyozta a belga miniszterelnök.
Az Európai Bizottság elnöke támogatja a belga álláspontot. Mint fogalmazott:
Teljesen támogatom Belgiumot abban, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy az aggályaikat figyelembe vegyék. Teljesen érthető, és támogatom, hogy ha felvesszük a jóvátételi kölcsönt, akkor a kockázatot mindannyiunknak meg kell osztanunk.
A számokat illetően Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy 137 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának a következő két évben, amelynek kétharmadát fedezné az EU. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az orosz vagyon terhére nyújtandó hitel helyett létezik egy javaslat a közös uniós adósságra vonatkozóan, ezt azonban nemcsak a magyar miniszterelnök, de a német kancellár is elvetné. A legfontosabb: a végén biztosítva legyen Ukrajna finanszírozása a következő két évre.
Friedrich Merz német kancellár a csúcs előtt optimistán nyilatkozott.
Az a benyomásom, hogy találhatunk megoldást. Választás előtt állunk: európai adósság vagy orosz eszközök Ukrajna számára
– mondta Merz, hozzátéve, hogy nem lát „jobb lehetőséget”, mint az eszközök felhasználása. Ennél sokkal sarkosabban fogalmazott Donald Tusk lengyel miniszterelnök:
Vagy ma pénz, vagy holnap vér. Nemcsak Ukrajnáról beszélek, hanem Európáról is.
Érdemes kitérni a szlovák és a cseh álláspontra is: korábban azt lehetett sejteni, hogy Robert Fico és a miniszterelnökként az EU-csúcsra visszatérő Andrej Babis a magyar álláspontot fogja erősíteni. Ez azonban csak részben történt így. A szlovák kormányfő levelet írt António Costának, az Európai Tanács elnökének, amelyben többek között az olvasható, hogy hajlandó januárig is az EU-csúcson ülni, „de soha nem támogatná Ukrajna további katonai finanszírozását”.
Ha egy békemegállapodás részeként kellene működnie, akkor miért költjük fegyverekre? A befagyasztott orosz eszközökből származó forrásokat elsősorban Ukrajna újjáépítésére, nem pedig védelmének finanszírozására kellene fordítani
– áll a levélben. „Szeretném nagyon világosan kijelenteni, hogy a közelgő Európai Tanács ülésén nem vagyok abban a helyzetben, hogy támogassak Ukrajna pénzügyi szükségleteire vonatkozó semmilyen megoldást, amely magában foglalná Ukrajna katonai kiadásainak fedezését az elkövetkező években” – tette hozzá.
Andrej Babis úgy fogalmazott, hogy Prága támogathatná a befagyasztott orosz eszközök felhasználását, de nem a jövőbeli nemzeti költségvetések rovására. Szavaiból az derült ki, hogy Csehország támogathatná a befagyasztott orosz eszközök felhasználását Ukrajna alapvető állami funkcióinak fedezésére, de nem fogadna el semmilyen olyan mechanizmust, amely a pénzügyi kockázatokat a jövőbeli cseh költségvetésekre hárítja át. Babis hozzátette, hogy logikusabb lenne a befagyasztott orosz eszközöket a háború befejezése utáni jóvátételre felhasználni.
Ehhez képest Orbán Viktor szerdán elkezdett meséje újabb fejezetével érkezett a csúcs helyszínére. Miután szerda délután arról beszélt, az Európai Bizottság elnöke meghátrált, és levehetik a napirendről az oroszok befagyasztott vagyonán alapuló jóvátételi hitelt, majd később ezzel kapcsolatos háttértárgyalásokról beszélt, csütörtök reggel, az EU-csúcsra érkezve így indított:
Szerintem a befagyasztott orosz vagyon az halott.
A magyar miniszterelnök – mint kiderült – arra utalt, hogy „tegnap este úgy láttam, hogy van elegendő ellenző ország ahhoz, hogy összeálljon az a mennyiségű szavazat, amit úgy hívnak, hogy blokkoló kisebbség”. Azt is hozzátette: „lehet, hogy még egyszer nekifutnak, de semmi esély, hogy erre többség legyen, szóval lekerült a napirendről. Lehet, hogy még utóvédharcok történnek, de azt hiszem, hogy ennek vége, újra kell kezdeni ennek az egész kérdésnek az áttekintését, hogy akkor hogyan tovább”.
Orbán újfent azt is világossá tette, ahhoz sem járul hozzá, hogy közös hitelből támogassák Ukrajnát, mondván: az egyik háborús fél zárolt vagyonából a másik támogatása nyílt hadüzenet lenne, mellesleg nem a háborút, hanem a békét kellene finanszírozni.
„Moszkva vagy az EU érdekeit képviseli?” – reagált minderre egy külföldi újságíró, mire Orbán csak annyit mondott: a békét képviseli, a garanciát pedig egyszerűen „hülye ötletnek” nevezte.
