Bart de Wever Antwerpen polgármestereként lett ismert Belgiumban és belga miniszterelnökként Európa-, de lehet, hogy világszerte. A vicces megjegyzéseiről is ismert, egyébként mérsékelt nacionalista kormányfő döntésén múlik, hogy az EU felhasználhatja-e a zárolt orosz banki vagyont arra, hogy Ukrajna – ennek a pénznek a terhére – kölcsönt kapjon. Az ukránoknak ugyanis jövő év tavaszától kezdve gondot fog jelenteni a védekezés az orosz támadásokkal szemben, illetve az ukrán állam működtetése, ezért született a javaslat, hogy ebből a befagyasztott és jórészt egy belga letétkezelő által őrzött pénzből mintegy 140 milliárd eurós hitelt kapjon Ukrajna. A konstrukció lényege, hogy Ukrajna csak akkor fizetné vissza a kölcsönt, ha Oroszország később jóvátételt fizetne a háborús károkért — tehát gyakorlatilag a befagyasztott vagyon csak fedezetként szolgál, bár az orosz jóvátétel csak elméleti lehetőségként létezik.
Az elmúlt hetek arról szóltak, hogy a belgák garanciákat kértek arra, hogy jogilag és pénzügyileg ne maradjanak egyedül a befagyasztott eszközök felhasználásának potenciális következményeivel, és hogy a kockázatot az egész EU viselje közösen. Ennek során következőket kérték:
- Közös kockázatviselés: Belgium azt szeretné, hogy az EU többi tagállama vállalja a kockázatot vele együtt, ha a befagyasztott eszközök felhasználása miatt Oroszország vagy egyéb szereplők pert indítanak. Nem akarja egyedül viselni a jogi következményeket vagy a visszafizetési kötelezettséget.
- Teljes jogi biztonság: A belga vezetés teljes, jogilag kötelező érvényű biztosítékot kér, hogy Belgium ne váljon bírósági felelősség alanya vagy ne kelljen perekben helytállnia a jövőben emiatt.
- Átláthatóság és részvétel: Belgium azt is hangsúlyozta, hogy minden olyan tagállamnak részt kell vállalnia a mechanizmusban, amely befagyasztott orosz eszközökkel rendelkezik, és ezek kockázatát közösen kell kezelni.
Az EU adott is bizonyos garanciákat és jogi védelmeket ígéretként, de ezek nem voltak elég specifikusak vagy jogilag kötelezőek ahhoz, hogy Belgium elfogadja őket. Itt tartunk most, az uniós nagykövetek hetek óta tárgyalnak erről, nincs megegyezés, hasonló történt az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek keddi tanácskozásán, így aztán az állam- és kormányfőkre maradt a téma megvitatása. Ami abból a szempontból nem meglepő, hogy az igazán fajsúlyos ügyek esetében kívánatos is, hogy legmagasabb szinten szülessen róluk iránymutatás, amit aztán majd az uniós intézmények és a tagállamok betartanak és végrehajtanak.
Borítékolható: az EU-csúcs főszereplője lesz Bart de Wever.
De érdemes megfigyelni Orbán Viktor aktivitását is, aki különgéppel hozott magával Brüsszelbe több tucat influenszert, propagandistát, kormánypárti “elemzőt”. A miniszterelnök előbb a repülőgépen, majd szerdán délután rövid időn belül a belga fővárosban két gyors sajtótájékoztatót is tartott. Az ezekről szóló tartalmak a már említett szereplőknek köszönhetően aztán egymást érték a közösségi médiában. A nemzetközi sajtóban azonban a csúcstalálkozót felvezető beharangozóknak, politikusi megnyilatkozásoknak már nem ő volt a főszereplője, leginkább azért, mert mindenki tudja, hogy Orbánnak egy esetleges közös hitelfelvételnél lehet mozgástere, itt ugyanis tudna vétózni. Erről azonban – éppen ezért – inkább nem is beszélnek, bízva abban, hogy sikerrel járnak az orosz vagyonnal kapcsolatban, ahol minősített többséggel lehet dönteni – nyilván a belgák nélkül ez sem fog menni. Így aztán a belga miniszterelnök, vagy a belga kormány bármilyen megnyilatkozása sokkal nagyobb figyelmet váltott ki, mint Orbán Viktor hangzatosnak szánt mondatai, amelyekről utóbb ismét kiderültek, hogy mérsékelt közös metszetük van a valósággal. Konkrétan arról van szó, hogy
Orbán Viktor előbb tényként állította, hogy a befagyasztott orosz vagyon nem ügyét levették a napirendről, pár óra múlva ezt már csak valószínűnek nevezte, majd egy tanácsi illetékes hivatalosan cáfolta mindezt, mondván, nagyon is napirenden van ez a téma.
Az állam- és kormányfők meg fogják hallgatni Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, aki személyesen látogat el Brüsszelbe az EU-csúcsra. Az EUrologus által látott, legfrissebb következtetéstervezetben az Európai Tanács megerősíti Ukrajna függetlensége, szuverenitása és nemzetközileg elismert határokon belüli területi integritása melletti rendíthetetlen támogatását, valamint elkötelezettségét a politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai segítség folytatása mellett. Elismeri az ukrán nép és vezetés ellenállását, amely megakadályozta Oroszország katonai céljainak elérését, és
megerősíti Ukrajna EU-tagság felé vezető útjának támogatását a feltételek teljesítésével, érdemalapon.
Rögzítik, hogy az EU egy átfogó, igazságos és tartós békét támogat az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapján. A békéhez vezető út nem dönthető el Ukrajna nélkül; a határok erőszakos megváltoztatása elfogadhatatlan, és bármely megállapodásnak garantálnia kell Ukrajna hosszú távú biztonságát és önvédelmi képességét. Az EU és a tagállamok készek hiteles biztonsági garanciákhoz hozzájárulni, többek között a „tettre készek koalíciója” és az Egyesült Államokkal való együttműködés keretében, a nemzetközi joggal összhangban.
A Tanács hangsúlyozza Ukrajna pénzügyi, költségvetési és katonai ellenálló képességének fenntartását, valamint a tagállamok erőfeszítéseinek fokozását a sürgető védelmi igények – különösen a légvédelem, drónellenes rendszerek és nagy kaliberű lőszer – terén. Fontosnak tartja Ukrajna védelmi iparának fejlesztését, az európai védelmi iparral való integrációt és a SAFE eszköz keretében történő beruházásokat.
Az Ukrajnára vonatkozó rész háromoldalas, eszerint 17 pontban rögzítik majd az álláspontjukat a tagállamok, egy pont azonban üresen maradt: ez éppen az Ukrajna finanszírozására vonatkozó bekezdés.
Mindez mutatja, hogy valóban mennyire képlékeny a helyzet.
Szó lesz még a Közel-Keletről, az EU közös védelméről és érintőlegesen a migrációról is, amiről ebben a cikkben írtunk bővebben:
Komolyabb vita azonban a következő hétéves költségvetés tervezete kapcsán alakulhat ki. Ez az első vita ezen a legmagasabb szinten a 2028-2035-ös időszakra vonatkozó, jelentős szerkezeti átalakítással és közel duplájára növelt büdzsével. A javaslat részleteiről még nem kezdődött meg a vita, ez a jövő év történése lesz. Azt azonban tudjuk, hogy Magyarország nagyjából úgy, ahogy van, elvetné az egész javaslatot. Kritikát mások is megfogalmaztak, a magyar álláspont azonban gyakorlatilag tárgyalásra alkalmatlannak nevezi az anyagot. Amelyben egyébként Magyarország rekordméretű, 36,2 milliárd eurós uniós forrásra lenne jogosult, azonban a jogállamisági követelményrendszer sem enyhül, tehát a jelen körülmények között ez a pénz is be lenne fagyasztva – persze, addig még sok minden történhet.
Nemcsak a magyar kormánynak, hanem az európai gazdáknak sem tetszik a tervezet, mert azt olvassák ki belőle, hogy csökken a mezőgazdaságnak szánt pénz. Emiatt mintegy hétezer termelő – köztük magyarok is – fog demonstrálni az uniós negyedben, kérdés, hogy hangjuk csak konkrét vagy átvitt értelemben is behallatszik-e majd a tárgyalóterembe.
A gazdák kemény magja mindenesetre már a csúcs előestéjén is beült a traktorjába, és felvonult az uniós negyedben: késő este nagyjából ötven traktor próbálta kicselezni a rendőrsorfalat, farkasszemet nézve a vízágyúval kivonuló nagyjából kétszáz rendőrrel. A problémáik között kiemelt helyen szerepel az új költségvetési tervezet, illetve az a téma, amely – valóban – nincs a csúcs napirendjén, azonban, a gazdáknak is hála, minden bizonnyal szó lesz róla. Ez a négy dél-amerikai (Mercosur) országgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás.
A terv az, hogy az EU-csúcs után, szombaton repülőre ül Ursula von der Leyen és Dél-Amerikába utazik, ahol aláírja a megegyezést az EU nevében. Ehhez szükség van a tagállamok felhatalmazására – döntésére -, amely még nem született meg. Nem kizárt, hogy ez megtörténik, de itt korántsem teljes az egység. Legújabban az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni mondta azt, hogy várjunk még ezzel egy kicsit, miközben a németek, a lengyelek, a hollandok, az írek, a spanyolok és a portugálok sürgetik az aláírást, de a franciáknak – pontosabban a jelentős erőt képviselő francia gazdáknak - sem tetszik az, hogy 26 év tárgyalás után most hirtelen vége legyen az egyezkedésnek. A döntést minősített többséggel, akár a franciák nélkül is meg lehetne hozni, erre azonban kevés esély van.
Bár az év utolsó EU-csúcsát is egynaposra tervezik, könnyen lehet, hogy inkább két, esetleg három napig tart majd. De arra is van esély, hogy nem születik az orosz vagyon felhasználásáról döntés és akkor januárban vagy februárban rendkívüli csúcstalálkozót kell összehívni.
