Az Európai Bizottság hétfőn közölte, hogy javaslatot nyújtottak be a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy pénzügyi támogatást hagyjon jóvá Észtország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Finnország számára a Security Action for Europe (SAFE) kezdeményezés keretében.
A döntést szigorú szakmai értékelés előzte meg, amely során a Bizottság megvizsgálta az érintett tagállamok SAFE keretében benyújtott Nemzeti Védelmi Beruházási Terveit. Az értékelés lezárásával megnyílt az út az első, kedvező feltételű, hosszú lejáratú hitelek folyósítása előtt, amelyek lehetővé teszik az érintett országok számára, hogy sürgősen növeljék katonai felkészültségüket, és korszerű védelmi eszközöket szerezzenek be.
A SAFE-keretrendszer egyúttal tovább mélyíti Ukrajna integrációját az Európai Unió biztonsági ökoszisztémájába, biztosítva, hogy az európai támogatás rugalmas, gyors és hosszú távon fenntartható maradjon.
A most jóváhagyott nyolc tagállam a hitelmegállapodások aláírását követően összesen mintegy 74 milliárd euróhoz juthat hozzá, a korábban meghozott hasonló döntésnek 38 milliárd euró volt a vonzata.
A Bizottság értékelésének lezárását követően a Tanácsnak négy hét áll rendelkezésére, hogy elfogadja a végrehajtási határozatokat. A jóváhagyást követően az Európai Bizottság véglegesíti a hitelmegállapodásokat, az első kifizetések pedig várhatóan 2026 márciusában érkeznek meg a kedvezményezett országokhoz. A Bizottság ezzel párhuzamosan tovább folytatja a fennmaradó tagállamok nemzeti védelmi terveinek értékelését – áll a közleményben.
Csehország, Franciaország és Magyarország az a három ország, amelyek esetében még nem született döntés. Közülük a magyar kérelem sorsa bizonytalan. Magyarország mintegy 16,2 milliárd euróra jogosult, annak ellenére, hogy a benyújtott magyar igény több mint 17 milliárd euróról szól. Azonban az Európai Bizottságnak arra vonatkozóan is állást kell foglalnia, hogy ez a pénz a jogállamisági eljárás hatálya alatt áll-e. Az eddigi nyilatkozatok alapján – például Pjotr Serafin költségvetési biztos vagy Kaja Kallas külügyi főképviselő véleménye szerint – erre a kölcsönre is vonatkozik a tagállamok azon döntése, hogy az uniós források visszatarthatók, ha a felhasználásuk során veszélybe kerül az európai adófizetők pénze. Emiatt jelenleg is mintegy 15 milliárd eurótól van elzárva Magyarország, miközben kétmilliárd eurót végérvényesen elvesztett az időmúlás miatt. A magyar kormánynak a zárolás feloldása érdekében korrupcióellenes intézkedéseket kell tennie, és átláthatóbbá kell tennie az EU-s pénzek felhasználását.
https://hvg.hu/vilag/20260126_a-romanok-polgari-vedelemre-a-bolgarok-fegyverekre-koltik-a-safe-hitelt-arrol-hogy-magyarorszag-hozzafer-e-a-penzhez-meg-nincs-dontes
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
