Az ügy előzménye, hogy Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára feljelentést tett Kulja András ellen egy 2025. július 31-én megjelent Facebook-poszt miatt. A bejegyzésben a Tisza Párt európai parlamenti képviselője azt állította, hogy Takács Péter családtagjai jelentős bevételre tehettek szert a Covid–19-járvány idején lebonyolított egészségügyi beszerzésekből, különösen a lélegeztetőgépek vásárlásával összefüggésben.
Kulja András posztjában többek között azt írta: a pandémia idején „több tízmilliárd forintnyi közpénz áramlott Fidesz-közeli cégekhez” lélegeztetőgépek, betegmonitorok és infúziós pumpák beszerzése során. A bejegyzés konkrétan megemlíti, hogy Takács Péter sógora, Kőszegi Gábor Árpád az egyik, az ügyben érintett vállalkozás ügyvezetője volt annak fennállása teljes időtartama alatt, továbbá arra is utal, hogy a cég székhelye megegyezett a család korábbi vállalkozásainak címével.
A Tisza Párt és Kulja András álláspontja szerint a mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezése a kritikus politikai vélemények elleni nyomásgyakorlás része. A képviselő és pártja elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben kormányzati szereplők és a hozzájuk köthető médiumok rendszeresen tesznek – szerintük – valótlan állításokat ellenzéki politikusokról, addig egy ellenzéki EP-képviselőt büntetőeljárással fenyegetnek egy tényekkel alátámasztott közéleti bejegyzés miatt. A párt közleménye szerint a Fidesz „rendszerszintűvé tette a kritikus hangok elleni politikai és jogi fellépést”, amelynek célja a közéleti viták elfojtása és az elszámoltathatóság ellehetetlenítése.
Kulja András az ügy kapcsán hangsúlyozta:
A közéleti vita szabadsága a magyar demokrácia alapja kellene, hogy legyen. A politikai felelősség kérdéseiről szóló véleménynyilvánítás nem lehet büntetőeljárások tárgya.
A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt időszakban a Fidesz négy alkalommal kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, és most vele szemben is hasonló eszközhöz nyúlt. Kulja kijelentette: kész lemondani mentelmi jogáról abban az esetben, ha a kormány megszavazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Állítása szerint ebben az esetben a csatlakozás pillanatától minden, vele szemben indított – politikailag motiváltnak tartott – ügyben vállalná az eljárást.
Az Európai Parlament a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelmet a szokásos eljárásrend szerint illetékes bizottság elé utalja, a végső döntést pedig a plenáris ülés hozza meg egy későbbi időpontban.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
