Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter élesen bírálta Budapest álláspontját. Mint fogalmazott, „felháborító, de nem meglepő”, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnát támogató döntéseket. Nemcsak a szankciós csomagot és a kétéves hitelt említette, hanem az Európai Békekeretből történő visszatérítéseket is. Ez az a forrásból, amelyből azok a tagállamok kaphattak visszatérítést, amelyek a háború elején fegyvereket és felszerelést küldtek Ukrajnának. A vita mintegy 7 milliárd eurós összeget érint, amelyből félmilliárd euró és 2 milliárd zloty a lengyel Fegyveres Erők Modernizációs Alapját érintené.
Sikorski felhozta, hogy Magyarország az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését is megvétózta, noha a lengyel elnökség egyik prioritása volt az első tárgyalási klaszter megnyitása. Úgy véli, Budapest az európai napirendet belpolitikai célokra használja, ami sérti az európai szolidaritást és a Lisszaboni szerződés szellemét.
https://hvg.hu/gazdasag/20260223_eu-ukrajna-tamogatas-hitel-veto-orban-viktor-kormany-szijjarto-eszt-lengyel-litvan-kulugyminiszter
A lengyel tárcavezető kiemelte: az unió megsokszorozta a szankciós listára vett hajók számát, hogy megakadályozza Oroszországot a háború finanszírozásában. Hozzátette: Magyarországnak évek óta lehetősége lenne délről olajat és gázt vásárolni hasonló feltételekkel, mégis továbbra is Oroszországtól szerez be energiahordozókat.
Kęstutis Budrys litván külügyminiszter szintén élesen fogalmazott.
Nagyon fel vagyok háborodva, és frusztrált vagyok
– mondta azzal kapcsolatban, hogy egy tagállam blokkolja a közös döntéseket. Szerinte a kifogásolt álláspont nem európai biztonsági érdekekből indul ki.
Budrys felvetette: ha az egyhangúság elvével való visszaélés folytatódik, felül kellene vizsgálni a döntéshozatali mechanizmust. Alternatívaként az uniós szerződés 7. cikkének alkalmazását is megemlítette, amely végső esetben a szavazati jog felfüggesztéséhez vezethet.
Nem adhatjuk oda minden alkalommal a sárgarépákat
– fogalmazott, arra utalva, hogy az unió nem működhet úgy, hogy egyetlen ország rendszeresen blokkol, majd ezért engedményeket vár.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint a tanácsülésen „két sokkoló dolog” derült ki: egyrészt az, hogy az EU hosszú háborúra készül, másrészt az, hogy Kaja Kallas külügyi főképviselő magyar és szlovák katonákat küldene Ukrajnába.
Szijjártó elmondta, hogy az ülés elején Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az idei év csatatéri terveiről beszélt, és arról, hogy hosszú távon kell berendezkedni a háborúra. Elhangzott: a korábban elfogadott – és most Magyarország által blokkolt – 90 milliárd eurós uniós támogatási csomag csak részben fedezi az ukrán pénzügyi igényeket, miközben az ukrán fél idén 155 milliárd eurót kíván a hadsereg működtetésére fordítani.
A magyar külügyminisztertől tudjuk, hogy ukrán kollégája szabotázzsal vádolta Magyarországot a blokkolások miatt. Szijjártó szerint a teremben többektől elhangzott, hogy Ukrajna teljesen felkészült a tagságra.
Itt nem szakadt le a plafon, pedig reális sansz volt rá
- kommentált Szijjártó. A magyar tárcavezető biztos abban, hogy az ukránok hazudnak, amikor azt mondják, hogy sérült a Barátság-vezeték, ezért nem tudnak azon orosz energiát továbbítani, a rendszert üzemeltető vállalat ugyanis arról informálta Molt, hogy üzemképes a hálózat. Elmondta, hogy a luxemburgi külügyminiszter megkérdezte: magyar és szlovák szakértők kimehetnek-e Ukrajnába, ellenőrizni az infrastruktúrát. Ekkor azonban Szijjártó szerint zavarodottság keletkezett ukrán oldalon, és ahelyett, hogy azt mondták volna, hogy bármikor jöhetnek magyarok, “hümmögtek és öööz-tek”, majd pedig azt mondták, hogy egyeztetnek és szólnak. Ekkor hangozott el a magyar külügyminiszter beszámolója alapján az, hogy Kaja Kallas külügyi főképviselő azt mondta:
Lehet, hogy nem szakértőket, hanem katonákat kellene küldeni ebben a helyzetben.
Szijjártó szerint mindez azt bizonyítja, hogy „Brüsszelben háborús fanatizmus uralkodik”, és hogy Ukrajna összejátszik az uniós intézményekkel és a magyar ellenzékkel. Kijelentette: Magyarország szuverenitását támadás éri, ezért Budapest nem járul hozzá olyan döntésekhez, amelyek szerinte az ukrán álláspontot támogatják. Hozzátette: a magyar kormány a „nemzeti petíció” sikerében látja a fellépés eszközét.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
