A mesterséges intelligencia (AI), különösen a deepfake technológiák rohamos fejlődése új kihívások elé állítja az európai országokat. A politikai deepfake videók, hangfelvételek és képek különösen kampányidőszakban veszélyesek, amikor a gyorsan terjedő, nehezen ellenőrizhető tartalmak jelentős hatást gyakorolhatnak a közvéleményre.
A 2026-os választások közeledtével Magyarországon látványosan erősödött az AI által generált politikai tartalmak jelenléte. A klasszikus lejáratókampányok új, technológiai dimenziót kaptak. Már most, a hivatalos kampányidőszak legelején, több olyan videó és online tartalom jelent meg, amely ellenzéki szereplőket – különösen Magyar Pétert – próbált hitelteleníteni manipulált vizuális és auditív eszközökkel.
A 2025 őszén terjedő, a Magyar Péter hangján megszólaló deepfake videó, amelyben a nyugdíjak csökkentéséről „beszél”, jó példa a technológia új szerepére. A videót a Fidesz kampányfőnöke Orbán Balázs posztolta a Facebook-oldalára, a Tisza Párt elnöke pedig 2025 októberében büntetőeljárást kezdeményezett miatta.
Az Európai Bizottság szerint a kampányokban használt deepfake-ek világos veszélyt jelentenek a demokratikus vitára, miközben jogászok arra figyelmeztettek: a friss szabályozás máris lemaradt a technológia mögött.
Európai szinten egyre több figyelmeztetés hangzik el arra vonatkozóan, hogy a generatív AI a dezinformáció új, technológiailag kifinomult eszközévé válik. A manipulált tartalmak alkalmasak arra, hogy politikusokat kompromittáló kijelentésekkel, hamis ígéretekkel vagy botrányosnak tűnő jelenetekkel ábrázoljanak, miközben a hitelesség látszatát keltik. Hosszabb távon ez nemcsak egyéni hírneveket rombol, hanem a politikai intézményekbe vetett bizalmat is meggyengítheti.
Látványosan a Fidesz mellett állt ki egy olyan hatóság, illetve egy alkotmányos intézmény is, amelynek elvileg függetlennek kellene lennie. A tét mindkét esetben az, hogy a kormánypárt a választásokig akadálytalanul terjeszthesse a propagandáját a közösségi médiában. Elhallgatták ugyanakkor, hogy a háborús félelmeket gerjesztő AI-videókkal szemben igenis van jogorvoslati lehetőség, Magyarországon is.
Mindeközben az európai szabályozási környezet még nem kínál teljes körű védelmet. Bár a Mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act) a jövőben átláthatósági kötelezettségeket és kockázatalapú megközelítést ígér az AI alkalmazására, a rendelet csupán 2026 augusztusától hatályos. Továbbá, a Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) elsősorban az online platformok (mint például a Meta) felelősségére és a tartalommoderálásra fókuszál, miközben kevésbé foglalkozik a politikai célú szintetikus média közvetlen demokratikus hatásaival.
Ez a szabályozási hiányosság különösen problematikus a választási időszakokban, amikor a manipulált tartalmak gyors és széles körű terjedése komoly befolyást gyakorolhat a politikai verseny tisztaságára.
A kommentelők szúrták ki, hogy kamuképet posztolt.
A háborús tematikájú kampányvideók még erősebb érzelmi eszközökkel dolgoznak. Az „ukrán frontról” szóló, AI-jal generált jelenetekben egy magyar kislány apjának kivégzését mutatják a félelemkeltés eszközeként. A kormány kommunikációja szerint ezek a videók a háború realitását kívánják érzékeltetni. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a háború valós veszély, amelyet nem szabad relativizálni. Azonban videóban megjelenő morbid képi világ és pszichológiai nyomásgyakorlás egy nyilvánvaló módja a választói manipulációnak. Illetve az ilyen képsorok különösen gyermekekre lehetnek negatív hatással.
A közmédia sem maradt ki: az M1 híradójában korábban a Nemzeti Ellenállás Mozgalom AI által generált deepfake videója jelent meg, amelyen manipulált képsorokkal igyekeztek politikai üzenetet közvetíteni, Magyar Pétert és Volodimir Zelenszkijt ábrázolva. Ez az eset rámutat, hogy a deepfake tartalom nem csupán az online téren releváns, de a televízióban is megjelenhet, ezzel növelve a hitelességi válságot.
A mesterséges intelligenciával készült jelenetet a benne szereplő kislány, a gyerekek politikai eszközzé tételének szemszögéből is érdemes vizsgálni. Médiakutató szerzőnk szerint ezt a suttyó, azaz puttópolitikát fel lehet ismerni, és terjedését lehet fékezni. Három célzott kattintást javasol, ami épp három kattintással hasznosabb, mint a videót felháborodásból továbbosztani.
Az offline propaganda másik terepe a plakátkampány, amely ugyancsak AI-jal generált, illetve manipulált képekkel támadja a kormány ellenfeleit, leggyakrabban Magyar Péter, Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber alakját. Az uniós, illetve a nemzetközi jog a politikai véleménynyilvánítást széles körben védi, ugyanakkor a megtévesztő tartalom kérdése egyre hangsúlyosabb: hol húzódik a szólásszabadság és a demokratikus deficit határa? A kampányok üzenetében nincs változás, csupán a technológiai eszköztár bővült: és ezzel együtt a politikai kockázat is.
2024-ben a Litván Rádió- és Televízió Bizottság (LRTK) bírságot szabott ki Eduardas Vaitkus politikusra, a Litván Köztársaság volt elnökjelöltjére. Tette ezt az után hogy, hogy Vaitkus engedély nélkül, illegálisan tett közzé egy televíziós műsorfelvételt, amelyet mesterséges intelligenciával orosz nyelvre szinkronizáltak.
A videó különlegessége az volt, hogy a résztvevők hangja megtévesztően hasonlított az eredetire, pedig a videón mindannyian oroszul beszéltek. Ezenkívül a résztvevők beszédének tartalma nem mindig felelt meg az eredeti litván nyelvű műsor tartalmának, ellentétes narratívát alkotott, és nem jelezte vagy más módon nem tette egyértelművé, hogy ez egy MI által generált és szinkronizált fordítás, ami félrevezethette a nézőket (a YouTube szabályai szerint, a DSA fényében, az AI által generált tartalmakat meg kell jelölni).
Ebben az esetben az LRTK szerzői jogi jogsértésért bírságolta E. Vaitkust; azonban a tartalomnak magának is volt dezinformációs vonatkozása.
Volt, nincs: a közösségi alapelvek megsértésére hivatkozva törölte a Facebook több megyei propagandalap oldalát. A kormánypárti média ezzel több százezres követőtábort bukott el, és könnyen lehet, hogy a hasonlóan működő egyéb oldalak is erre a sorsra jutnak a jövőben.
Olaszországban is konkrét esetek köré szerveződött az AI politikai használatáról szóló vita. Egy torinói tüntetésen megsérült rendőrről közzétett fényképről például kiderült, hogy mesterséges intelligenciával módosították. Hasonló botrányt kavart egy szintetikus hangfelvétel is, amelyben Guido Crosetto védelmi miniszter hangját hamisították meg.
Mivel az uniós jogszabályok még nem hatályosak, illetve nem érintik a mesterséges intelligencia politikai kommunikációban feltűnő használatát, civil kezdeményezések próbálják pótolni a szabályozási hiányt. A Pagella Politica és a Facta oknyomozó oldalak arra szólították fel a pártokat, hogy kampányaikban vállalják, nem használnak megtévesztő MI-tartalmakat, illetve, ha mégis, abban az esetben nyilvánosan jelölik az AI-eszközök alkalmazását. Ezzel párhuzamosan jogalkotási kezdeményezés is indult: az olasz Demokrata Párt törvényjavaslata megtiltaná a választási kampányok során a választók megtévesztésére alkalmas, mesterséges intelligenciával manipulált videók, képek és hanganyagok készítését és terjesztését.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Leva Kniukstiené (ELTA, Litvánia), Lorenzo Pace (Il Sole 24 Ore, Olaszország), Arató Hedvig (EUrologus / HVG, Brüsszel)
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
