A márciusi uniós csúcstalálkozó előtt egyszerre érzékelhető a geopolitikai nyomás fokozódása és a belső politikai feszültségek erősödése az Európai Unión belül.
A csütörtöki csúcstalálkozó egyik legkényesebb pontja továbbra is az Ukrajnának nyújtott támogatás. A vezetők a tanácskozás elején meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a legutolsó információk szerint nem személyesen, hanem online lesz jelen. A tagállamok várhatóan megerősítik elkötelezettségüket a megtámadott ország mellett. Costa csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében egyértelművé teszi: „továbbra is alapvető fontosságú az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozása”.
Egy uniós diplomatától megtudtuk, hogy az Ukrajnával kapcsolatos forgatókönyv nem változik: 26-os körben fogják elfogadni az orosz–ukrán háborúra vonatkozó álláspontjukat. Magyarország nélkül, de például Szlovákiával és Csehországgal egyetemben – utóbbi két ország szintén elérte, hogy kimaradjon az ukránoknak nyújtandó kölcsönből, igaz, ők nem is blokkolják a pénz kifizetését.
Az EUrologus birtokába jutott dokumentumtervezetben a következő bekezdés szerepel:
Miután 2025 decemberében úgy döntött, hogy 90 milliárd eurós támogatási kölcsönt nyújt Ukrajnának 2026-ra és 2027-re, az Európai Tanács üdvözli a kölcsön társjogalkotók általi elfogadását, és várakozással tekint az Ukrajna számára folyósított első folyósítás elé április elejére.
Ez az, ami egyelőre nem történt meg, s emiatt áll a bál. António Costa, az Európai Tanács elnöke kedden hosszasan győzködte a magyar miniszterelnököt, hogy a tagállamok – így Magyarország által is – tett decemberi kötelezettségvállalást végre kell hajtani. A magyar álláspont azonban nem változott: amíg a Barátság kőolajvezetéken nem jön az olaj, addig a magyar blokkolás megmarad.
Elképzelhető, hogy lesznek fejlemények akár csúcstalálkozó alatt is ebben az ügyben, amennyiben az EU által odaküldött vizsgálóbizottság jelentése megérkezik a vezetékrendszer károsodásairól, a helyreállítás feltételezhető időtartamából – Zelenszkij kedden úgy nyilatkozott: április végére állhat helyre a szállítás. A magyar álláspont szerint nincs kár, az infrastruktúra működőképes. Úgy tűnik azonban, nem jelentene fordulópontot a vizsgálóbizottság jelentése sem, a magyarokat csak az energia áramlásával lehet meggyőzni.
Ebben a helyzetben több tagállam részéről is voltak kezdeményezések, hogy legalább átmeneti időszakra juttassanak pénzt az ukránoknak, amit nem jelent többet tízmilliárd euró mozgósításánál. Egy magas beosztású tanácsi tisztviselő úgy fogalmazott, hogy a prioritás az eredeti, 90 milliárd eurós kölcsön véglegesítése, de mindig van B-terv. Ugyanakkor egy másik, a tárgyalások legbelső folyamataira rálátó diplomata arról beszélt az EUrologusnak: nincs B-terv.
Miután az Ukrajnával kapcsolatos napirend végére érnek a vezetők – függetlenül annak eredményétől, vagy eredménytelenségétől – egy munkaebéden vesznek részt az ENSZ főtitkárával, António Guterressel. Ez átvezet a globális válsággal kapcsolatos napirendre, aminek középpontjában az USA és Izrael Irán elleni támadása, illetve az iráni ellencsapások miatti olajársokk áll.
A Közel-Keleten zajló katonai eszkaláció globális instabilitást okoz, és negatív következményei máris érezhetők Európában
– írja Costa a levelében. A vezetők ennek megfelelően átfogó vitát folytatnak majd az iráni helyzetről, valamint a térségben zajló folyamatok geopolitikai és gazdasági következményeiről.
A cél – ahogy a Costa-levél fogalmaz – az, hogy az EU képes legyen „időben, olyan koordinált és hatékony választ adni, amely védelmet nyújt polgárainknak és vállalkozásainknak”, miközben aktívan hozzájárul a de-eszkalációhoz is. Ez a kettős cél – a belső védelem és a külső stabilizáció – jól tükrözi az EU jelenlegi stratégiai dilemmáját.
A geopolitikai helyzet súlyosságát erősíti Ursula von der Leyen értékelése is. Az Európai Bizottság elnöke a vezetőknek küldött előkészítő iratában – amely alapvetően a EU versenyképességéről szól – rámutatott, hogy az EU „ismét egy súlyos külső válsághelyzettel” szembesül, amely egyszerre érinti az energiaellátást, a kereskedelmet, a pénzügyi piacokat és az ellátási láncokat. A konfliktus már rövid távon is érezhető költségekkel jár: az EU mintegy 6 milliárd euróval növelte fosszilis energiaimportját a válság kezdete óta.
Az energiakérdés kulcsszerepet kap a csúcson – ez már a versenyképességi napirendi pont központi kérdése. Bár az EU az elmúlt években jelentősen növelte a megújuló energia arányát – 2021 és 2025 között 36%-ról 48%-ra –, számos ágazat továbbra is erősen függ az importált fosszilis energiahordozóktól. Ez a függőség a jelenlegi válságban ismét stratégiai kockázattá vált.
Erre reagálva az EU rövid távon olyan intézkedéseket alkalmaz, mint a stratégiai olajtartalékok felszabadítása vagy a tengeri szállítás biztonságának erősítése, miközben hosszabb távon a strukturális átalakításra helyezi a hangsúlyt. Ide tartozik a megújuló energiába történő beruházások felgyorsítása, az elektromos hálózatok fejlesztése, valamint az energiaárak csökkentését célzó szabályozási lépések.
Costa meghívólevelében kiemeli, hogy az úgynevezett „Egy Európa, egy piac” ütemterv „konkrét intézkedéseket és ambiciózus határidőket tartalmaz”, és célja
megerősíteni Európa versenyképességét, fokozni stratégiai autonómiánkat, és erősebbé tenni szociális modellünk alapjait.
A Bizottság ehhez kapcsolódóan olyan kezdeményezéseket is előkészített és már be is terjesztett, mint az egységesebb vállalati keretet biztosító „EU Inc.” koncepció vagy az iparfejlesztést célzó Industrial Accelerator Act. Ezek célja, hogy az EU csökkentse külső függőségeit, és ellenállóbbá váljon a jövőbeli válságokkal szemben.
https://hvg.hu/eurologus/20260318_versenykepesseg-europai-bizottsag-digitalizacio
A magyar álláspont az energiaárakat helyezi első helyre. Legalábbis erre utal Bóka János kedden Brüsszelben megfogalmazott véleménye.
A magas energiaárakat nem kis részben az elhibázott uniós politikák, a klímapolitika, a kereskedelempolitika és a szankciós politikai okozza. Azt várjuk a Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot az Európai Tanács számára, azonnali intézkedésekre a magas energiaárak mérséklése érdekében
– mondta a magyar EU-ügyi miniszter.
Ugyancsak téma lesz a migrációs helyzet, leginkább szintén a közel-keleti események fényében. A közel-keleti válság migrációs dimenziója egyelőre nem robbant be látványosan, de a háttérben egyre nagyobb figyelmet kap. Von der Leyen, másik, a migrációról szóló levele szerint
bár egyelőre nem indult jelentős migrációs hullám az EU felé, a helyzet bizonytalan,
ezért az uniónak fokoznia kell készenlétét és migrációs diplomáciáját. Az EU már most szoros együttműködésben dolgozik a régió országaival – többek között Törökországgal, Libanonnal és Pakisztánnal –, valamint nemzetközi szervezetekkel. Különösen érzékeny pont természetesen Irán, ahol mintegy négymillió afgán él bizonytalan helyzetben, illetve Libanon, ahol a katonai műveletek tömeges belső migrációt okoztak. Egy diplomata úgy fogalmazott hogy ha elhúzódik a konfliktus, fel kell készülni, „mert akkor el fognak indulni”. A belső mozgások már megfigyelhetők, forrásunk szerint legrosszabb esetben a 2015-ös, vagy annál nagyobb válságra kell számítani. Ezzel párhuzamosan a tagállamokra a fokozódó terrorveszély is további terheket ró.
Ursula von der Leyen migrációval kapcsolatos leveléből kiderül még egy fontos dolog: a Magyarországot érintő nyugat-balkáni útvonalon néha év alatt több mint 90 százalékkal csökkent a migránsok száma. A 2022-es 139 847 helyett tavaly már csak 12 525 személyt regisztrált a Frontex. Érdekes összevetni ezt a számot a magyar hivatalos adatokkal: 2025-ben összesen körülbelül 19 300 illegális határátlépést regisztráltak Magyarország határán. A magyar módszertan azonban más, aki többször próbálkozik, többször is kerül a statisztikákba, míg a Frontex személyeket számol.
A számokkal való játékot ebben a cikkben elemeztük korábban:
https://hvg.hu/eurologus/20260105_orban-sajtotajekoztato-eu-hazugsagok-eurologus
A csúcstalálkozó további napirendi pontjai között szerepel az európai védelempolitika megerősítése, amelyről Costa úgy fogalmaz: a jelenlegi helyzet „ismételten rámutat ezen erőfeszítések sürgősségére”. Az EU célja, hogy megerősítse saját védelmi kapacitásait, beleértve az ipari dimenziót is.
És végül említsük meg: ha az április 12-i választásokat követően nem Orbán Viktor lesz a miniszterelnök, akkor nagy valószínűséggel ez lesz utolsó brüsszeli csúcstalálkozója.
Azért fontos ezt így mondani, mert április végén még lesz egy informális csúcs az elnökséget adó Cipruson, addig – ha lesz – nem fog megalakulni az új magyar kormány, tehát ténylegesen Cipruson köszönhet el Orbán állam- és kormányfőtársaitól. Számításaink szerint ez 138 legfelsőbb szintű találkozót jelent 2010 áprilisa óta (beleszámolva az uniós csúcsok különböző formáit), amelyekről – bár többször késett, vagy kihagyott fél-egy napot – teljesen mértékben egyszer sem hiányzott.
