Kos kiemelte: az Európai Uniónak ebben a környezetben különösen fontos megvédenie saját értékeit, amelyeket – mint fogalmazott – autokratikus erők igyekeznek aláásni. A biztos szerint az EU nyitott az új tagok befogadására. Példaként említette Izlandot, ahol 2029 augusztusában népszavazást tartanak a csatlakozásról. „Az EU kész őket befogadni” – jelentette ki.
A nyugat-balkáni országok közül Montenegró áll a legelőrébb: 14 tárgyalási fejezetet már lezártak, és „majdnem mindet” teljesítették. Kos szerint a montenegrói csatlakozási szerződés lehet az első, amely már az új típusú védzáradékokat és garanciákat is tartalmazza.
Ukrajna helyzetét külön is kiemelte: az ország „kivételes körülmények között” próbál megfelelni az uniós elvárásoknak. Az ukrán törvényhozás folyamatosan dolgozik az európai jogharmonizáción. Kitért a Barátság kőolajvezetékre, amelyen értesülése szerint még ezen a héten megkezdik a nyersanyag szállítását. Az oroszok által lebombázott infrastruktúrát uniós támogatással javították meg. Ennek ellenére Kos egyértelművé tette:
Nem tud biztos dátumot mondani Ukrajna csatlakozására, még akkor sem, ha minden feltételt teljesítenek – tekintettel a háborúra.
Azt azonban „nagy örömmel” közölte, hogy a magyarországi kormányváltás lehetővé teszi, hogy Ukrajnával kapcsolatban valamennyi tárgyalási fejezetet meg lehet nyitni.
Moldova kapcsán is pozitív képet festett, mindkét országot „jó irányba haladónak” nevezte.
Ezzel szemben több nyugat-balkáni ország esetében aggodalmát fejezte ki.
Szerbiában a parlament tovább szűkíti a médiaszabadságot.
Az irány nem jó
– fogalmazott Kos, hozzátéve, hogy a jogállamisági feltételek teljesítése elengedhetetlen, különösen a közelgő választások fényében. Emiatt akár 1,6 milliárd euró felzárkóztatási forrás is veszélybe kerülhet.
A nyugat-balkáni térségben az EU-s támogatások felhasználása egyébként is problémás: több mint 700 millió eurót nem megfelelően költöttek el, például Bosznia-Hercegovinában. Ezért a biztos szerint át kell alakítani a finanszírozási rendszert.
Kos hangsúlyozta, hogy az EU tanult a 2004-es bővítés tapasztalataiból. A jövőben olyan mechanizmusokra lesz szükség, amelyek biztosítják, hogy az új tagállamok hosszú távon is az integráció útján maradjanak.
Nagyon fontos, hogy ne kerüljenek trójai falovak az Unióba
– mondta, utalva arra, hogy az új tagoknak nemcsak a csatlakozáskor, hanem utána is be kell tartaniuk az uniós értékeket és szabályokat.
A biztos összegzése szerint az Európai Unió bővítése továbbra is stratégiai cél, de egyre inkább politikai és biztonsági kérdéssé válik egy gyorsan változó világrendben.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
