Az Európai Parlament álláspontja szerint az uniós költségvetésnek továbbra is a beruházásokra kell koncentrálnia, úgy, hogy kiegészítse a tagállami forrásokat, és közvetlenül szolgálja a polgárok, a régiók és a vállalkozások érdekeit.
A képviselők a vita során azt hangsúlyozták, hogy az új prioritások – így a versenyképesség, a védelem, az innováció és a zöld átállás – finanszírozása mellett meg kell őrizni a hagyományos politikák, különösen a kohéziós alapok és a közös agrárpolitika súlyát is. A dokumentumot a képviselők 370 szavazattal, 201 ellenében, 84 tartózkodás mellett fogadták el.
A Parlament összességében (2025-ös változatlan árakon) 1,78 billió eurós, illetve (folyó árakon) 2,01 billió eurós büdzsét tart indokoltnak. Az Európai Bizottság 2025. júliusi eredeti javaslatához képest ez 10 százalékos növelést jelent.
A költségvetési szerkezet egyszerűsítésére irányuló törekvésekkel kapcsolatban a Parlament világossá tette, hogy ez nem járhat az átláthatóság és az elszámoltathatóság csökkenésével. A képviselők elutasították azt a megközelítést is, amely a forráselosztást túlságosan tagállami szintre helyezné, mivel szerintük ez gyengítené az uniós politikák közös jellegét.
A jelentésben az is hangsúlyt kap, hogy az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés lényeges előfeltétele, azzal együtt, hogy nem szabad egy kormány jogsértései miatt a végső kedvezményezetteket büntetni.
A bevételi oldal megerősítése szintén kulcskérdés: a Parlament szerint évente mintegy 60 milliárd eurónyi új saját forrásra van szükség ahhoz, hogy az ambiciózus célok finanszírozhatók legyenek.
Ennek érdekében többek között digitális adók és egyéb új bevételi források bevezetését tartják szükségesnek.
A mai szavazással az Európai Parlament meghatározza az ambíciók és az ütemterv irányvonalát. Határozott álláspontot fogadtunk el a következő költségvetésről, amely egy mérsékelt, 10 százalékos emeléssel egyensúlyt teremt az új és a hagyományos prioritások között
– mondta Siegfried Mureșan. Hozzátette: a Parlament készen áll a tárgyalásokra, és az Európai Tanács döntésére vár.
A parlamenti többség mellett ugyanakkor kritikus hangok is megjelentek. A Zöldek közleményében Rasmus Nordqvist üdvözölte, hogy a költségvetés erősíti többek között a környezetvédelmi programokat és az olyan kezdeményezéseket, mint az Erasmus+ vagy a Horizont Európa, ugyanakkor hangsúlyozta: az ambiciózus célok csak új, stabil bevételi forrásokkal valósíthatók meg.
Ezzel szemben a szélsőbaloldali João Oliveira bírálta a javaslat irányát, szerinte a költségvetés aránytalanul növeli a versenyképességi és védelmi kiadásokat, miközben háttérbe szoríthatja a kohéziós és szociális politikákat. Mint fogalmazott:
Olyan költségvetésre van szükségünk, amely az emberek igényeire reagál – ez nem az a költségvetés.
A most elfogadott állásponttal az Európai Parlament ezzel hivatalosan is megkezdheti a tárgyalásokat a tagállamokkal, amint a Tanács kialakítja saját közös álláspontját. A terv az, hogy még ebben az évben megszületik a végső megállapodás, noha a következő költségvetés csak 2028. január 1-jétől lép érvénybe. Az eredeti javaslat szerint Magyarországot 36,1 milliárd euró illeti majd meg.
Nyitókép: AFP / Anadolu / Dursun Aydemir
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
