Az Európai Bizottság által indított egyik eljárás Magyarország mellett Szlovákiát is érinti: a Bizottság szerint mindkét ország diszkriminatív módon határozza meg az üzemanyagárakat. A kifogásolt gyakorlat lényege, hogy a külföldi rendszámú járművek vezetői magasabb árat fizetnek, mint a belföldiek. Ez a bizonyos védett ár intézménye: március 10-től a magyar kormány védett árat vezetett be az üzemanyagokra a drágulás mérséklésére. A 95-ös benzin maximum 595 Ft/liter, a gázolaj maximum 615 Ft/liter lehet. Brüsszel úgy véli, ez sérti az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós szabályokat, valamint az egyenlő bánásmód elvét. A Bizottság felszólító levelet küldött, és két hónapot adott a tagállamoknak a válaszadásra.
Egy másik ügyben Magyarország azért került célkeresztbe, és indult ellene kötelezettségszegési eljárás, mert nem lép fel kellő hatékonysággal a migránscsempészet ellen. A Bizottság szerint a magyar szabályozás nem biztosít kellően hatékony és visszatartó erejű szankciókat az illegális beutazást segítő bűncselekmények esetében.
Először 2023-ban, majd egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a magyar jog 2025 júniusa óta továbbra is lehetővé teszi az embercsempészés bűncselekményének elkövetésével gyanúsított személyekkel szembeni eljárások feltételes felfüggesztését. Az eljárás felfüggesztése azokra a nem magyar állampolgárokra vonatkozik, akik a magyar jog alapján kiutasíthatók, a bűnösséget beismerik, az elkövetés körülményeit feltárják, valamint vállalják, hogy Magyarország területét 72 órán belül elhagyják.
A vonatkozó rendelkezések a rendszerszintű büntetlenség kockázatát hordozzák magukban, és hatástalanná teszik az uniós jogszabályokban előírt, bűncselekménnyé nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket
– véli az Európai Bizottság. Hozzáteszik, hogy a migránscsempészéssel gyanúsított személyek hatékony büntetőeljárás alá vonásának elmulasztásával a 2025. évi törvény szisztematikusan veszélyezteti nemcsak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas szintű biztonságának garantálásához fűződő közérdeket, hanem a hatékony bevándorlási és határellenőrzési politikát is. Itt az új kormánynak egy hónapja lesz a válaszra.
Szintén Magyarországot érinti az a felszólítás, amely az EU-n belüli beruházó–állam választottbírósági eljárások tilalmának megsértésére vonatkozik. A Bizottság szerint a magyar államhoz köthető vállalatok – köztük a Mol-csoport – olyan lépéseket tettek, amelyek ellentétesek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával. Az ügyben már indoklással ellátott véleményt küldtek, ami az eljárás előrehaladottabb szakaszát jelzi.
A legsúlyosabb lépést a kiskereskedelmi különadó ügyében tette meg a Bizottság: az ügyet az Európai Unió Bírósága elé vitte. Brüsszel álláspontja szerint a magyar adórendszer hátrányosan különbözteti meg a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatokat, mivel rájuk magasabb, progresszív adókulcsok vonatkoznak, míg a hazai franchise-rendszerben működő cégek kedvezőbb elbírálásban részesülnek. A Bizottság szerint ez sérti a letelepedés szabadságát.
A további ügyek között is szerepel Magyarország: szintén pert indít a Bizottság – Csehországgal egyetemben – az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályok helytelen átültetése miatt. Álláspontjuk szerint a magyar jog helytelenül ülteti át a megtagadás okaira vonatkozó rendelkezéseket azáltal, hogy arra kötelezi az igazságügyi hatóságokat, hogy utasítsák el az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos megkeresések teljesítését bizonyos, Magyarországon nem büntetendő bűncselekmények esetében.
És indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak azért is a testület, amiért nem jelentette be a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyról szóló irányelvet. Ennek a jogszabálynak az a célkitűzése, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40% vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33% legyen a nők aránya. A tagállami átültetésének határideje 2024. december 28. volt.
