Ezzel a döntéssel a Parlament lehetővé tette, hogy a háború civil áldozatai nemzetközi jogi keretek között kérhessenek kártérítést az elszenvedett veszteségekért. A magyar képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció politikusai támogatták a javaslatot, a fideszesek azonban tartózkodtak, míg a Mi Hazánk képviselője nem szavazott.
A parlamenti döntést követően az uniós tagállamok a Tanácsban elfogadhatják az egyezmény megkötéséről szóló határozatot, ami a mechanizmus tényleges működésének előfeltétele. A folyamat már előrehaladott állapotban van: az egyezményt az EU nevében korábban aláírta Kaja Kallas és Michael McGrath egy, az Európa Tanács (amely nem uniós szerv, hanem egy páneurópai testület) és Hollandia által szervezett diplomáciai konferencián, amelyen részt vett Volodimir Zelenszkij is. A kártérítési bizottság hivatalos felavatását 2026. május 14-re tervezik, a Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 135. ülésszakának keretében, Kisinyovban.
Ursula von der Leyen a javaslat bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy a megállapodás világos üzenetet küld: Oroszország agressziója nem marad következmények nélkül, és ez az eszköz biztosítja, hogy az agresszor felelősségre vonása konkrét formát öltsön.
Az elszámoltathatóság nem opcionális, hanem elkerülhetetlen, és a háború áldozatainak joguk van a kártérítéshez
– tette hozzá. A létrehozandó bizottság feladata az lesz, hogy a beérkező kárigényeket megvizsgálja, jogilag értékelje, majd meghatározza az egyes esetekben járó kártérítések összegét. Munkája a már 2023-ban létrehozott nemzetközi kárnyilvántartásra épül, amely az Ukrajnában okozott károk dokumentálását végzi, és amelyhez eddig több százezer bejelentés érkezett magánszemélyektől, vállalkozásoktól és állami szervektől.
A mechanizmus létrehozását indokoló pusztítás mértéke példátlan a közelmúlt európai történelmében. A 2022 februárjában indított teljes körű orosz invázió következtében Ukrajna gazdasági és fizikai infrastruktúrája súlyos károkat szenvedett. A legfrissebb nemzetközi becslések szerint az újjáépítés költségei már meghaladják az 500 milliárd eurót. Több ezer kilométernyi út és vasútvonal rongálódott meg vagy semmisült meg, hidak százai váltak használhatatlanná, miközben az ország energetikai rendszere – erőművek, alállomások, villamos hálózatok – ismétlődő támadások célpontjává vált.
A lakóingatlanok terén is drámai a helyzet: több százezer otthon semmisült meg vagy vált lakhatatlanná, egész városrészek pusztultak el, különösen az ország keleti és déli régióiban. Az ipari létesítmények, mezőgazdasági területek és raktárkapacitások megsemmisítése súlyosan visszavetette az ukrán gazdaság termelőképességét, miközben az oktatási és egészségügyi intézmények elleni támadások hosszú távú társadalmi károkat okoztak.
A humanitárius következmények szintén súlyosak: több mint 10 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, közülük milliók külföldre menekültek, mások belső menekültként élnek az országon belül. A háború közvetlen és közvetett hatásai – beleértve a pszichológiai traumát, a megélhetés elvesztését és a közszolgáltatások összeomlását – generációkon át éreztethetik hatásukat.
A kártérítési bizottság létrehozása egy szélesebb nemzetközi elszámoltathatósági folyamat része. Ezzel párhuzamosan zajlik egy különleges nemzetközi törvényszék felállításának előkészítése is, amely az agresszió bűntettéért felelős politikai és katonai vezetők felelősségre vonását célozza. Az EU emellett támogatja az ukrán igazságügyi hatóságokat és a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját is, hogy a háborús bűncselekmények kivizsgálása és dokumentálása megfelelő kapacitásokkal történjen.
Nyitókép: AFP / OLEG PETRASIUK