Kallas szerint az elmúlt napokban is több olyan incidens történt, amely a hibrid hadviselés eszköztárába illeszkedik. Az EU külügyi vezetője hangsúlyozta: Oroszország országonként eltérő módszereket alkalmaz, ezért különösen fontos, hogy a tagállamok megosszák egymással az információkat.
Egyetlen európai tagállam sem fogja kevésbé támogatni Ukrajnát ennek az eszkalációnak a hatására
– jelentette ki. Kallas szerint az uniós szankciók már mintegy ezermilliárd eurónyi forrástól fosztották meg Oroszországot, és az EU jelenleg a következő, minden korábbinál nagyobb szankciós csomag véglegesítésén dolgozik. Súlyos érvágásnak nevezte az orosz „árnyékflotta” felszámolására irányuló intézkedéseket is.
Az uniós főképviselő az európai fellépés példájaként Magyarországot is megemlítette, amely tíz orosz diplomatát utasított ki. Kallas szerint Európa ma felkészültebb és ellenállóbb, mint korábban, és szoros az együttműködése a NATO-val.
https://hvg.hu/360/20260909_az-orosz-diplomatak-kiutasitasa-a-nagykovetseg-mukodeset-is-veszelyezteti
A vita jelentéstevője, Rasa Juknevičienė litván, néppárti képviselő Oroszországot nevezte Európa legsúlyosabb hibrid fenyegetésének. Szerinte Moszkva közvetlenül, illetve Fehéroroszországon keresztül is alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket.
Juknevičienė szerint Oroszország célja az EU egységének gyengítése és az európai önvédelmi képességek aláásása. Úgy vélte, Európa túl lassan reagált, amit a Kreml kihasznált.
A képviselő szerint ezért az ellenálló-képesség erősítése helyett az elrettentésre kell helyezni a hangsúlyt, és a reaktív fellépés helyett proaktív politikára van szükség.
Juknevičienė szerint az orosz agresszió megakadályozásának legfontosabb eszköze Ukrajna támogatása „minden eszközzel”. Felszólalását azzal zárta: „Oroszországot le kell győzni”.
A vitában éles kritikák is elhangzottak az uniós Ukrajna-politikával szemben. A francia Pierre-Romain Thionnet, a Patrióták Európáért képviselője szerint a hibrid hadviselés nem új jelenség, és már a fegyveres konfliktusok kirobbanása előtt is lehet eredményeket elérni.
Thionnet közölte: frakciója nem támogatja a jelentést, és egy „autentikus védelmi Európát” sürgetett.
A szlovák Milan Uhrík, az ESN képviselője ennél is keményebben bírálta az Ukrajnának nyújtott támogatást. Azt kérdezte, hány millió eurót akarnak még „ellopni” az európaiaktól, és Ukrajnát korrupt országnak nevezte. Szerinte katonailag lehetetlen, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és az európai politikusok szerinte félrevezetik a lakosságot.
Uhrík úgy vélte, nem szabad több pénzt fordítani a háborúra, hanem a konfliktus lezárását kell támogatni.
Hasonlóan bíráló hangot ütött meg az AfD-s Alexander Sell is, aki szerint a demokráciát belülről azok fenyegetik, akik nem képesek elfogadni az övéktől eltérő véleményeket. Az AfD-t érintő hatósági vizsgálatokra is utalt, amelyeket a párt képviselői politikai nyomásgyakorlásként értelmeznek.
A vita során több AfD-s felszólaló is Oroszország, illetve Ukrajna kapcsán fogalmazott meg az uniós mainstreamtől eltérő álláspontot, és az EU-t tette felelőssé a konfliktussal kapcsolatos problémák jelentős részéért.
A vita egyik fontos témája nem Oroszország, hanem Észak-Afrika volt. Több, elsősorban spanyol képviselő a marokkói határnál fekvő spanyol exklávé, Ceuta korábbi migrációs válságát is hibrid támadásként azonosította.
Jorge Buxadé Villalba, a Patrióták Európáért spanyol képviselője szerint Marokkó hibrid háborút indított Spanyolország ellen. Kallasnak címezve azt kérdezte, miért foglalkozik az EU elsősorban Oroszországgal, miközben szerinte Marokkóval kapcsolatban is komoly biztonsági fenyegetés áll fenn.
Buxadé szerint Ceutában „dominálni akarják a népességet”, és azt állította, hogy egyes politikusok – akár a miniszterelnöki hivatalban is – az ellenségnek dolgoznak. „Háború van, meg kell védenünk magunkat” – mondta, majd kijelentette: „Az ellenség délen van, az ellenség Afrikából jön.”
Egy görög képviselő szintén a migrációt nevezte meg hibrid fenyegetésként, de Törökországot állította a középpontba. Szerinte Ankara a migránsok átengedésével próbál nyomást gyakorolni az EU-ra.
A finn néppárti Pekka Toveri szerint az eddigi szankciók nem elegendőek Oroszország feltartóztatására. Úgy vélte, Vlagyimir Putyin csak az erőből ért, ezért Európának „meg kell mutatnia, hogy erős”.
A lett konzervatív Richard Kols még ennél is egyértelműbben fogalmazott: szerinte a hibrid támadás kifejezés túlságosan enyhe.
Ne hívjuk ezt a háborút hibridnek, háborúban állunk, támadnak minket
– mondta. A vita jól érzékeltette az Európai Parlamentben kialakult törésvonalakat. A néppárti és a liberálisabb, Ukrajnát határozottan támogató képviselők szerint Oroszország hibrid eszközökkel próbálja meggyengíteni Európát, ezért az EU-nak egyszerre kell erősítenie védelmi képességeit, a szankciókat és Ukrajna támogatását. A jobboldali, euroszkeptikus frakciók képviselői ezzel szemben az uniós politikát, az Ukrajnának nyújtott támogatást, illetve egyes esetekben magát az EU-t tették felelőssé a konfliktus elhúzódásáért.
A vitában magyar képviselő nem szólalt fel. A jelentés készítője, Rasa Juknevičienė zárszavában többek között azt mondta:
Sajnos, közöttünk is vannak orosz ügynökök. Ez egy nagyon veszélyes játék.
Az Európai Parlament szerdán szavaz az állásfoglalásról.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
