Az EP 454 szavazattal, 86 ellenében és 110 tartózkodás mellett fogadta el az ajánlást, amelyet az uniós intézményeknek címeztek. A dokumentum szerint az EU érdeke egy erősebb multilaterális világrend, ezért továbbra is szükség van a Kínával folytatott párbeszédre olyan globális ügyekben, mint a béke és biztonság, az éghajlatváltozás vagy az emberi jogok.
A képviselők ugyanakkor úgy látják, hogy az EU és Kína kapcsolata kritikus ponthoz érkezett. Ennek egyik oka szerintük Kína tisztességtelennek tartott gazdasági gyakorlata, a másik pedig Peking Oroszországhoz és az ukrajnai háborúhoz való viszonya.
Az Európai Parlament különösen aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a kínai hadsereg orosz katonai személyzet kiképzésében vett részt az ukrajnai háborúra. A képviselők szerint az EU-nak az Egyesült Államokkal, a G7 országaival és más hasonlóan gondolkodó partnereivel összehangoltan kell fellépnie.
A parlament egyúttal azt várja Pekingtől, hogy használja fel Oroszországra gyakorolt befolyását a háború befejezésének elősegítésére.
Az EP szerint sürgős intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy az EU Kínától való gazdasági függősége politikai vagy gazdasági fegyverré váljon. A képviselők ezért szigorúbb „kockázatcsökkentési” stratégiát sürgetnek, különösen a kritikus nyersanyagok, gyógyszerek, akkumulátorok, elektromos járművek, információs és kommunikációs technológiák, valamint a félvezetők területén.
Az EP szerint erősíteni kell a külföldi befektetések átvilágítását, illetve az európai technológiák, infrastruktúrák és ellátási láncok védelmét is.
A képviselők szerint egyre nagyobb problémát jelent a kínai ipari túlkapacitás, az állami támogatások rendszere és az európai vállalatok kínai piacra jutásának korlátozása. Az Európai Parlament ezért kölcsönösséget és egyenlő versenyfeltételeket követel.
Ha Kína nem nyitja meg jobban saját piacát az európai vállalatok előtt, az EU-nak arányos válaszlépéseket kell tennie – áll az ajánlásban.
Az EP egyúttal az EU Global Gateway kezdeményezésének megerősítését sürgeti. A cél olyan infrastrukturális és beruházási partnerségek kialakítása, amelyek hiteles alternatívát jelenthetnek Kína Övezet és Út kezdeményezésével szemben, különösen Afrikában és Latin-Amerikában.
A parlament közben megerősítette az EU úgynevezett „egy Kína” politikáját, ugyanakkor elutasítja Tajvan status quójának erővel vagy kényszerítéssel történő egyoldalú megváltoztatását.
A képviselők a kínai kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni európai ellenálló képességet is javítanák. Az ajánlás szerint nagyobb védelmet kell biztosítani a kibertámadásokkal, külföldi beavatkozással, kémkedéssel és egyéb hibrid fenyegetésekkel szemben.
Az EP nemcsak gazdasági és biztonsági, hanem emberi jogi kérdésekben is keményebb fellépést vár az EU-tól. A képviselők fokozott nyomást sürgetnek a kínai vezetéssel szemben a politikai elnyomás, a kényszermunka, valamint a Tibetben és Hszincsiangban folytatott politika miatt.
Külön aggodalmukat fejezték ki az úgynevezett etnikai egység és fejlődés előmozdításáról szóló törvény elfogadása miatt. Az EP szerint ennek alkalmazása tovább intézményesítheti az asszimilációs politikát. A képviselők emellett valamennyi politikai fogoly feltétel nélküli szabadon bocsátását követelik.
Az ajánlást egyetlen magyar képviselő, a DK-s Dobrev Klára szavazta meg. A Mi Hazánk képviselője ellene voksolt, a fideszesek tartózkodtak, míg a Tisza Párt politikusai nem szavaztak. A szavazás eredménye itt, a 111. oldalon található. A fideszes tartózkodás azért is érdekes, mert a Patrióta-frakció (itt van a Fidesz is) túlnyomó többsége támogatta az ajánlást.
A Fidesz EP-frakciója egy közleményt is kiadott ebben a kérdésben, amelynek az volt a lényege, hogy a vitában felszólaló Győri Enikő és László András fideszes képviselők más megközelítést sürgettek. Győri szerint a napi mintegy egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit ellenére nem a Kínával való konfrontáció, hanem a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítása lehet a cél. Szerinte az EU-nak úgy kellene kiegyensúlyoznia a kapcsolatokat, hogy közben ne riassza el a kínai és más külföldi beruházásokat.
László András szerint Európának elsősorban a saját versenyképességét kell javítania, többek között az ipart terhelő szabályok és az adminisztratív terhek csökkentésével. Kiemelte: Kína gazdasági súlya gyorsan nő, miközben az EU jelentős kereskedelmi deficitet halmoz fel vele szemben.
Hilde Vautmans, az EP ajánlásának jelentéstevője szerint a szavazás fordulópontot jelenthet az európai Kína-politikában.
Egyre szélesebb uniós konszenzus alakul ki arról, hogy kiegyensúlyozottabb gazdasági kapcsolatra van szükség Kínával
– mondta a belga liberális képviselő. Szerinte Európának ott kell együttműködnie Kínával, ahol ez lehetséges, miközben határozottan kiáll biztonsági érdekei és értékei mellett.
Vautmans szerint mindaddig, amíg alapvető nézetkülönbségek állnak fenn, a Kínával való kapcsolatnak része marad a „rendszerszintű rivalizálás” is.
Az ajánlás elfogadása egy olyan időszakban történt, amikor az Európai Parlament és Kína között ismét intenzívebbé váltak a közvetlen kapcsolatok. 2026 márciusa és júniusa között három parlamenti delegáció is Kínába látogatott, egy negyedik látogatást pedig októberre terveznek.
A közvetlen kapcsolatok tavaly indultak újra, miután lényegében 2021 óta befagyasztották őket. Akkor Peking szankciókat vezetett be több európai parlamenti képviselővel szemben, válaszul az EU által kínai tisztviselőkkel és szervezetekkel szemben az emberi jogi helyzet miatt bevezetett szankciókra.
Az EP mostani álláspontja alapján az EU a Kínával való kapcsolatok teljes megszakítása helyett egy kettős megközelítést választana: párbeszéd és együttműködés, ahol ez lehetséges, ugyanakkor erősebb európai védelem és határozottabb fellépés ott, ahol az uniós érdekek, a biztonság vagy az európai értékek ezt szükségessé teszik.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
