Félig nyert ügyünk van, ha valakinek sikerült annyira felkeltenünk az érdeklődését, hogy nem csak három másodpercig kíváncsi ránk (lásd: előző hírlevelünk). Ilyenkor kell elővenni a sztorikártyákat, az anekdotákat az életünkből, amelyek érdekesebbé, színesebbé teszik azt, amivel foglalkozunk. Megmutatjuk, hogyan érdemes sztorizni, de azt is, hogy miként kommunikáljuk, hogy éppen munkát keresünk.
Olykor rendkívül kevés idő áll az ember rendelkezésére ahhoz, hogy a lehető legjobb benyomást keltse magáról, és hogy elmagyarázza a hallgatósága számára, pontosan mivel is foglalkozik. Az alábbi gyakorlatok abban segítenek minket, hogy tömören, röviden, meggyőzően és ami szintén nagyon fontos: megjegyezhetően sikerüljön a saját brandünk reklámozása.
A bölcs? Az átlagember? A varázsló vagy netán a bohóc? Egy kis Nelson Mandela, Teréz anya, Madonna, esetleg némi Steve Jobs veszett el benned? A márka, így egy kiforrott énmárka is jól beazonosítható archetípusokon alapul, amelyek tulajdonképpen nem mások, mint az életcélunk kifejeződései. Nézzük meg hát, hogy is találhatunk rá a saját archetípusainkra.
Senki nem akar egy szép napon arra ébredni, hogy nincs is igazából értelme annak, amit csinál. Éppen ezért érdemes kitalálnunk, milyen életcél lebeg előttünk a horizonton, amely aztán az egyes döntéseink során segíteni fog minket abban, hogy az elhatározások végén ne érezzük értelmetlennek, feleslegesnek a cselekedeteinket. George Orwell vagy Richard Branson példáján keresztül, és egy fontos kérdés feltevésével közelebb érezhetjük magunkat a távolban felsejlő nagybetűs ÉLETCÉLHOZ, és ahhoz, hogy a küldetésünk szerint éljünk tartalmas, fontos életet.
„Ha nem értjük meg küldetésünket, úgy érezhetjük magunkat, mint a hörcsög a mókuskerékben: ugyanazokat a köröket futjuk újabb és újabb céllal anélkül, hogy értelemre lelnénk az életünkben” – írja nagy bölcsen John Purkiss és David Royston-Lee, és annak érdekében, hogy elkerüljük a hörcsögüzemmódot, azt ajánlják, hogy találjuk meg mihamarabb az életcélunkat, és fogalmazzuk meg a küldetésnyilatkozatunkat. Hogy mik ezek pontosan? Elmagyarázzuk.
Két igazán élvezetes, pozitív emlékekkel is dolgozó gyakorlattal segíthetjük elő saját értékrendünk feltárását, hogy aztán azt a tehetségünkkel kombinálva igazán ütőképes énmárkát építhessünk fel. Talán nem is gondolnánk, de például a legkönnyebben az olyan személyeken keresztül vezet az út a valós értékrendünk kiaknázásához, akikre valamilyen okból kifolyólag felnézünk. Sok esetben fordul elő, hogy olyan tulajdonságokat csodálunk másokban, amelyeket magunkban még nem fedeztünk fel. Itt az ideje hát belső expedícióra indulni!
Nagy feladatnak tűnik, de valójában nem akkor ördöngösség felfedezni, hogy miben is vagyunk igazán tehetségesek. Első körben arra kell fókuszálnunk, hogy mi az, amiben igazán az örömünket leljük. Jó eséllyel pontosan olyasvalamiben, ahol a természetes adottságainknak lehetőségük van megmutatkozni. Vagyis a saját márkánk felépítésének alapja, mondhatni nulladik lépése, hogy megtudjuk, mihez is van érzékünk igazán. Ehhez nyújt segítséget egy nagyon egyszerű, ám hatásos gyakorlattal John Purkiss és David Royston-Lee könyve.
A bánatánál csak a szája nagyobb, a haverja pedig csak azt élvezi, hogy végre szabadon káromkodhat egy Disney-filmben. Ez lenne a Deadpool és Rozsomák titka?
Átalakuló és egyre embertelenebbé váló háborúk és az országuk jövőjét veszélyeztető, különféle betegségektől szenvedő politikai vezetők – ezen a héten sem volt uborkaszezon a világban. A hírlevélben szó esik még arról, valóban a legzöldebb lesz-e a napokban kezdődő párizsi olimpia, illetve, hogy talán lesz esélyünk arra, hogy belátható időn belül valóban megbízható időjárásjelentéseket kapjunk. Végül egy elemzés arról, miképpen lehet a Föld képére formálni a Marsot, hogy legyen hova átköltöznünk, ha már elviselhetetlenné válik a klíma.
Németh András és Nagy Gábor világ eseményeivel foglalkozó hírlevélének célja, hogy megmutassa, mi rejtőzik a híroldalak élén szereplő hírek hátterében. Beszámol azokról az eseményekről és fejleményekről, amelyek ugyan nem kerülnek be a hírfolyamok fősodrásába, ám hosszabb távon megváltoztathatják mindennapi életünket.
E hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A cikkeket Balásy Zsolt írja, a HOLD Alapkezelő hedge fund managere és a HOLD After Hours podcast időnként bosszantó műsorvezetője – a HOLD Alapkezelő el is határolódik mindentől, amit ír, bár van, hogy igaza van.
Ez lesz Dion első fellépése 2020 óta; 2022-ben nyilvánosságra hozott, súlyos, ritka betegsége miatt azóta lemondani kényszerült minden turnéját.
Túl az Európa-bajnokságon, máris kezdődik az olimpia – és ilyenkor fixen két dolgot hallgathatunk négyévente. Az egyik a vita: túl sokat költ-e az ország sportra, vagy minden fillér jó helyre megy? A másik pedig a büszkélkedés: mekkora sportnemzet vagyunk, hiszen még az olimpiai éremtáblázaton is csak a legnépesebb országok vannak előttünk!
Sztojcsev Iván vagyok és szeretem a számokat. Elég rövidre fogott bemutatkozásom lehetne ez, de egész precíz. Unalmas számok szerintem igazából nincsenek, csak olyanok, amiket rosszul magyaráznak el – na, én ebben a hírlevélben jól próbálom őket elmagyarázni.
Mindenekelőtt tisztázzuk: nem az ön hibája, ha gyakran érthetetlennek találja, amit a befektetések felkent szakértőiként mondunk vagy írunk önnek.
A hvg360 hasábjain megjelenő hírlevelében a Concorde Csoport azt szeretné megmutatni mindenkinek – tényleg mindenkinek – hogy a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.
A világ egyik legaktívabb vulkánja tovább nehezíti az amúgy is kihívásokkal küszködő légi közlekedést a nyári szezonban.
A Boston Consulting Group vezető menedzsment-tanácsadó cég heti hírlevelében kutatásai és elemzései közül válogat a hvg360 olvasóinak.
Az elmúlt években úgy érezhettük, hogy az előző válság távozásával szinte egy pillanatban a következő már türelmesen nyomta a bejárati csengőt. Kiszámíthatatlan és egymást érő globális krízisek miatt sokszor kellett mélyebben a zsebünkbe nyúlni, most viszont úgy látszik, az inga az üzleti világban is kezd visszalengeni a költséghatékonyság irányába. A Boston Consulting Group (BCG) elemzői viszont a Harvard Business Review számára írt cikkükben azt mondják: ne várjunk a költségcsökkentéssel addig, amíg újra meg nem halljuk a csengőt.
Az utóbbi hetekben egyre több szó esett arról, hogy mégsem kellene indulnia.
Üdvözlöm a kedves olvasókat, ez volna itten akkor mostantól a hírlevél.
Rohanó, sőt, Matolcsy Ádám Porsche 911 Targáját megszégyenítő sebességgel száguldó világunkkal nem könnyű lépést tartani. Ez a hírlevél azért van, hogy mindebben mégis segítsen.
Miért foglalkozna bárki egy ilyen obskúrus témával, ha nincs hedge fundja vagy kapucnis pulcsija?
Nem fog vizet keresni a Holdon a VIPER: a holdjáró-küldetést anyagi megfontolásból fújták le, pedig már eddig sem volt olcsó.
Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.
Összefoglaló cikkünkben bemutatjuk, mit lehet tudni Donald Trump állapotáról, milyen részletek derültek ki a merénylőjéről, illetve, hogy milyen állapotban vannak a támadás további áldozatai.
Hosszas várakozás után most már tényleg minden kiderült a Samsung okosgyűrűjéről, a Galaxy Ringről – mutatjuk, mi mindent tud a dél-koreai gyártó mesterséges intelligenciát is alkalmazó újdonsága.
Van úgy, hogy minden erőfeszítésünk hiábavalónak tűnik egy adott cél elérése érdekében, és van úgy, hogy már az erőfeszítéshez sincs sem kedvünk, sem energiánk. Mark Manson amerikai bestsellerszerző szerint ahhoz, hogy az életünk valamely területén új lendületet vegyünk, meg kell tanulnunk elengedni az erőlködést, mert lehet, hogy az, amit annyira el akarunk érni, nem is a mi célunk. Eric Berne pszichiáter szerint pedig a lelkünknek és szellemünknek épp úgy szüksége van bizonyos tápanyagokra a működéshez, mint a szervezetünknek. Nézzük, melyek ezek!
Mindennapjaink teli vannak kisebb-nagyobb kudarcokkal, sikertelenségekkel, hibákkal, apró bosszúságokkal. Nem intéztük el a hivatali ügyeinket ma sem, az orrunk előtt zárt be a bolt, mert késve indultunk el otthonról, a főnök visszautasította egy ötletünket, rossz helyen parkoltunk. Mi lenne azonban, ha ezek helyett a pozitív történésekre és az apró sikerekre koncentrálnánk? Ha nem erőltetnénk azt, ami nem igazán megy? Ha megbecsülnénk minden jót, amit kapunk és amit elérünk az adott napon? Hogy mindezt hogy is kell csinálni? Mutatunk két módszert.
Semmiképpen se pánikoljunk. Véletlenül se roskadjunk magunkba, váltsunk inkább ritmust – ezt üzeni Ezópusz egyik meséje is a számunkra. Ha megnyugodtunk, akkor pedig kezdjünk hozzá a feladatok rendszerezéséhez. Ehhez kínál egyszerű, de nagyszerű megoldást a japán kanbantábla. Hírlevelünk e heti részében két tippet adunk arra, hogyan kezeljünk, ha hirtelen túl sok lett életünkben a multitasking.