Hiába a McFalafel, a McDonald’s már csomagol, a Coca-Cola pedig tehetetlenül nézi a rivális, „iszlám” Zam Zam kóla térnyerését. A közel-keleti muszlim országokban az elmúlt egy évben negyven százalékkal estek vissza a nyugati gyorsétteremláncok és üdítőital-forgalmazók összesített bevételei, s az arab fogyasztók nyugatellenessége a régió legirigyeltebb munkahelyeit veszélyezteti. 

A második intifáda két évvel ezelőtti kirobbanása óta a közel-keleti muszlim lakosság Izraellel szembeni haragja az országot támogató Egyesült Államok vállalatai ellen is irányul. A bojkott következtében a McDonald’s már bezárt hat jordániai étterme közül kettőt, a múlt héten bejelentette, hogy számos további éttermet fog megszüntetni, egyes arab országokból pedig valószínűleg teljesen ki is vonul. A gyakran vandál támadásokig menő népharag csillapítására nem vált be sem annak hangsúlyozása, hogy a vállalat helyi franchise-partnerei többnyire arab vállalakozók, sem a McDonald’s első ijedtségében bevezetett, ám azóta érdeklődés hiányában csendben elhantolt McFalafelje.
A gyorsétteremláncok forgalmának 50 százalékos visszaesésével szemben a Coca-Cola eladásainak 10 százalékos csökkenése még jó eredménynek mondható, de a korábban szinte ismeretlen iráni Zam Zam kóla rohamos népszerűsödése hosszú távon az üdítőital-óriásnak is fejfájást okozhat. Az 1979-es iszlám forradalom után kifejlesztett Coca-Cola-pótlék a mekkai szent forrás nevét viseli, és az utóbbi két évben Iránon kívül egyre több arab országban is az Amerika-ellenesség jelképévé vált. A Libération tudósítása szerint Szaúd-Arábiában forgalmazásának első hetében négymillió litert adtak el belőle; s azért csak ennyit, mert a gyártókapacitások fejlesztése egyelőre nem képes követni a nemzetközi kereslet növekedését.
A közel-keleti országokban spontán létrejött bojkottbizottságok egyre több nyugati árucikket tesznek feketelistára. Legutóbb Egyiptomban a Procter&Gamble Ariel mosópora ellen tettek közzé felhívást - mivel szerintük a márkanév Ariel Saron izraeli miniszterelnökre utal, az Ariel-logó pedig egy Dávid-csillagra hasonlít. Sőt, az Economist szerint a muszlim népharag már olyan európai márkákat is célba vett, mint a L’Oréal, a Nestlé vagy a Mercedes-Benz.
A globális nagyvállalatok számára a bojkott persze csak bolhacsípés, ám esetleges kivonulásuk súlyos következményekkel járhat a Közel-Kelet gazdaságára nézve. A nyugati cégek a régió egyes országaiban a legjobb és gyakran a legnagyobb munkáltatók, a bojkott híveit azonban kevéssé érdekli, hogy muszlimok tízezrei veszíthetik el állásukat. Mahmud Al-Arabi, a Kairói Kereskedelmi Kamara elnöke például az egyiptomi Business Today-nek kijelentette: „Sorsuk Isten kezében van - és Isten minden bizonnyal gondoskodik majd róla, hogy más megélhetéshez jussanak.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Összefog és az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a házszabály korlátozásai miatt

Összefog és az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a házszabály korlátozásai miatt

Az egészségügyet látják az ország legnagyobb problémájának a magyarok

Az egészségügyet látják az ország legnagyobb problémájának a magyarok

Mennyit fogyaszt az új hibrid Suzuki Vitara? Kipróbáltuk

Mennyit fogyaszt az új hibrid Suzuki Vitara? Kipróbáltuk

Klímaharc vs gazdagok: helikopterrel szállítják a havat a sípályákra

Klímaharc vs gazdagok: helikopterrel szállítják a havat a sípályákra

Radar360: Vizsgálat Ryanair-ügyben, hamarosan indul az űrturizmus

Radar360: Vizsgálat Ryanair-ügyben, hamarosan indul az űrturizmus

Nem beszélnek a levegőbe, abból áramot termelnek

Nem beszélnek a levegőbe, abból áramot termelnek