Tetszett a cikk?

Hiába a McFalafel, a McDonald’s már csomagol, a Coca-Cola pedig tehetetlenül nézi a rivális, „iszlám” Zam Zam kóla térnyerését. A közel-keleti muszlim országokban az elmúlt egy évben negyven százalékkal estek vissza a nyugati gyorsétteremláncok és üdítőital-forgalmazók összesített bevételei, s az arab fogyasztók nyugatellenessége a régió legirigyeltebb munkahelyeit veszélyezteti. 

A második intifáda két évvel ezelőtti kirobbanása óta a közel-keleti muszlim lakosság Izraellel szembeni haragja az országot támogató Egyesült Államok vállalatai ellen is irányul. A bojkott következtében a McDonald’s már bezárt hat jordániai étterme közül kettőt, a múlt héten bejelentette, hogy számos további éttermet fog megszüntetni, egyes arab országokból pedig valószínűleg teljesen ki is vonul. A gyakran vandál támadásokig menő népharag csillapítására nem vált be sem annak hangsúlyozása, hogy a vállalat helyi franchise-partnerei többnyire arab vállalakozók, sem a McDonald’s első ijedtségében bevezetett, ám azóta érdeklődés hiányában csendben elhantolt McFalafelje.
A gyorsétteremláncok forgalmának 50 százalékos visszaesésével szemben a Coca-Cola eladásainak 10 százalékos csökkenése még jó eredménynek mondható, de a korábban szinte ismeretlen iráni Zam Zam kóla rohamos népszerűsödése hosszú távon az üdítőital-óriásnak is fejfájást okozhat. Az 1979-es iszlám forradalom után kifejlesztett Coca-Cola-pótlék a mekkai szent forrás nevét viseli, és az utóbbi két évben Iránon kívül egyre több arab országban is az Amerika-ellenesség jelképévé vált. A Libération tudósítása szerint Szaúd-Arábiában forgalmazásának első hetében négymillió litert adtak el belőle; s azért csak ennyit, mert a gyártókapacitások fejlesztése egyelőre nem képes követni a nemzetközi kereslet növekedését.
A közel-keleti országokban spontán létrejött bojkottbizottságok egyre több nyugati árucikket tesznek feketelistára. Legutóbb Egyiptomban a Procter&Gamble Ariel mosópora ellen tettek közzé felhívást - mivel szerintük a márkanév Ariel Saron izraeli miniszterelnökre utal, az Ariel-logó pedig egy Dávid-csillagra hasonlít. Sőt, az Economist szerint a muszlim népharag már olyan európai márkákat is célba vett, mint a L’Oréal, a Nestlé vagy a Mercedes-Benz.
A globális nagyvállalatok számára a bojkott persze csak bolhacsípés, ám esetleges kivonulásuk súlyos következményekkel járhat a Közel-Kelet gazdaságára nézve. A nyugati cégek a régió egyes országaiban a legjobb és gyakran a legnagyobb munkáltatók, a bojkott híveit azonban kevéssé érdekli, hogy muszlimok tízezrei veszíthetik el állásukat. Mahmud Al-Arabi, a Kairói Kereskedelmi Kamara elnöke például az egyiptomi Business Today-nek kijelentette: „Sorsuk Isten kezében van - és Isten minden bizonnyal gondoskodik majd róla, hogy más megélhetéshez jussanak.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Joan Laporta lett a Barcelona elnöke

Joan Laporta lett a Barcelona elnöke

Megint változik a BKK-járatok menetrendje

Megint változik a BKK-járatok menetrendje

Egy fekete sci-fi írónőről nevezték el a Perseverance leszállóhelyét

Egy fekete sci-fi írónőről nevezték el a Perseverance leszállóhelyét