Létfontosságúak az EU-támogatások a kis cégeknek
A hazai kis és közepes vállalkozások sorsa az EU-ba való belépés után attól függ, hogy mennyire tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez, s ehhez az uniós támogatásokat milyen mértékben lesznek képesek igénybe venni. Rossz esetben minden ötödik cég is tönkremehet a megnövekedett versenyben – figyelmeztet a PriceWaterhouseCoopers üzleti tanácsadó cég.
Az Európai Uniós csatlakozást követően a kis- és közepes vállalkozások akár 20 százaléka is tönkremehet, ezért is döntő fontosságú, hogy a cégek minél szélesebb körben értesüljenek azokról az EU-támogatásokról, amelyek a társaságok versenyképességét növelik. A 15 EU-tagország ma több szempontból is versenyhátrányban van a magyarországi vállalkozásokkal szemben, s ezeket a lehetőségeket kell a magyar cégeknek kihasználniuk - fejtegették az előadók a cég keddi konferenciáján.
A jelenlegi 15-ök számára komoly versenyhátrányt jelent a csatlakozást követő években az alacsony kelet-közép-európai munkabérszint. Míg az EU-országokban az átlagos órabér 24 euró, addig a kelet-közép-európai országokban mindössze 4,2 euró. A magyarországi és a régiós bérszint előbb-utóbb utoléri az EU-átlagot, de a csatlakozást követően a cégek még alacsonyabb bérköltséggel számolhatnak. A másik tényező, amelyből a magyar cégek előnyt kovácsolhatnak, a régióbeli kis és közepes vállalatok (kkv) dinamizmusa - vélte Bienerth Gusztáv, a tanácsadó cég vezérigazgatója. A magyarországi vállalkozások a csatlakozással a jelenleg 10 milliós belső piac helyett 2004 májusától egy több mint 300 milliós piacra termelhetnek, ugyanakkor a társaságoknak fel kell készülniük arra, hogy a csatlakozással a társasági adó mértéke változatlan marad, így a jelenleg 18 százalékos adókulcs például a 12 százalékos ír adókulccsal összehasonlítva jelentős versenyhátrányt jelent.
Az újonnan csatlakozó tíz ország 2004 és 2006 között összesen 24 milliárd eurót hívhat le. Ennek az összegnek mintegy kétharmadát három ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia számára "címezték", így igen sok múlik azon, hogyan tanulnak meg a magyarok pályázni. Bienerth példaként Írországot említette, amely EU-s pénzeinek közel 100 százalékát le tudta hívni, míg Görögország kevesebb, mint a felét. A belépést követő két évben 1200-1500 milliárd forint összegű EU-forrás, illetve magyar költségvetési forrás fordítható fejlesztésekre, amely részben közvetett úton, önkormányzati és régiós juttatások formájában a gazdálkodási környezet javítására szolgál; a másik részére közvetlenül, a gazdálkodó szervezetek pályázhatnak.
A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programot tartalmaz. A humánerőforrás fejlesztési operatív program keretein belül 421,8 millió euró támogatásra lehet pályázni, ennek 23,89 százaléka EU-forrás. A gazdasági versenyképességet javító program 411,8 millió euróval gazdálkodhat, az összeg 23,33 százaléka EU-forrás, a többi költségvetési pénz. Az agrár- és vidékfejlesztési programban 320,6 millió euróra lehet pályázni, ennek 18,16 százaléka, a környezetvédelmi és infrastruktúra program 290,8 millió eurós keretéből 16,48 százalék, a regionális operatív program 315,8 milliós eurós alapjából 17,9 százalék származik EU-forrásból. A gazdasági versenyképesség operatív program négy fő prioritást tartalmaz, ezek egyike a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése. A kkv-k műszaki-technológiai hátterük fejlesztésére, a vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztésre, valamint a vállalkozói szektor együttműködésének fejlesztésére kiírt pályázatokon vehetnek majd részt.
A pályázatok már 2004. január elsejétől beadhatók, így a kkv-k számára az utolsó pillanat következett be, hogy a pályázati körülményeket megismerjék annak érdekében, hogy ne vesztesként kerüljenek ki a csatlakozást követő versenyből - figyelmeztetett az egyik előadó. (MTI)
A jelenlegi 15-ök számára komoly versenyhátrányt jelent a csatlakozást követő években az alacsony kelet-közép-európai munkabérszint. Míg az EU-országokban az átlagos órabér 24 euró, addig a kelet-közép-európai országokban mindössze 4,2 euró. A magyarországi és a régiós bérszint előbb-utóbb utoléri az EU-átlagot, de a csatlakozást követően a cégek még alacsonyabb bérköltséggel számolhatnak. A másik tényező, amelyből a magyar cégek előnyt kovácsolhatnak, a régióbeli kis és közepes vállalatok (kkv) dinamizmusa - vélte Bienerth Gusztáv, a tanácsadó cég vezérigazgatója. A magyarországi vállalkozások a csatlakozással a jelenleg 10 milliós belső piac helyett 2004 májusától egy több mint 300 milliós piacra termelhetnek, ugyanakkor a társaságoknak fel kell készülniük arra, hogy a csatlakozással a társasági adó mértéke változatlan marad, így a jelenleg 18 százalékos adókulcs például a 12 százalékos ír adókulccsal összehasonlítva jelentős versenyhátrányt jelent.
Az újonnan csatlakozó tíz ország 2004 és 2006 között összesen 24 milliárd eurót hívhat le. Ennek az összegnek mintegy kétharmadát három ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia számára "címezték", így igen sok múlik azon, hogyan tanulnak meg a magyarok pályázni. Bienerth példaként Írországot említette, amely EU-s pénzeinek közel 100 százalékát le tudta hívni, míg Görögország kevesebb, mint a felét. A belépést követő két évben 1200-1500 milliárd forint összegű EU-forrás, illetve magyar költségvetési forrás fordítható fejlesztésekre, amely részben közvetett úton, önkormányzati és régiós juttatások formájában a gazdálkodási környezet javítására szolgál; a másik részére közvetlenül, a gazdálkodó szervezetek pályázhatnak.
A Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programot tartalmaz. A humánerőforrás fejlesztési operatív program keretein belül 421,8 millió euró támogatásra lehet pályázni, ennek 23,89 százaléka EU-forrás. A gazdasági versenyképességet javító program 411,8 millió euróval gazdálkodhat, az összeg 23,33 százaléka EU-forrás, a többi költségvetési pénz. Az agrár- és vidékfejlesztési programban 320,6 millió euróra lehet pályázni, ennek 18,16 százaléka, a környezetvédelmi és infrastruktúra program 290,8 millió eurós keretéből 16,48 százalék, a regionális operatív program 315,8 milliós eurós alapjából 17,9 százalék származik EU-forrásból. A gazdasági versenyképesség operatív program négy fő prioritást tartalmaz, ezek egyike a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése. A kkv-k műszaki-technológiai hátterük fejlesztésére, a vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztésre, valamint a vállalkozói szektor együttműködésének fejlesztésére kiírt pályázatokon vehetnek majd részt.
A pályázatok már 2004. január elsejétől beadhatók, így a kkv-k számára az utolsó pillanat következett be, hogy a pályázati körülményeket megismerjék annak érdekében, hogy ne vesztesként kerüljenek ki a csatlakozást követő versenyből - figyelmeztetett az egyik előadó. (MTI)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
