A forint két hete tartó erősödését három dolog segíti. Egyrészt a magas forintkamatok miatt a magyar vállalatok - sőt egyre inkább a háztartások is - devizában adósodnak el. Amikor felveszik a devizahitelt, akkor azt átváltják forintra, így nő a forint iránti kereslet, erősödik a forint – mondta a hvg.hu-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A magyar cégek és magánszemélyek még nincsenek túlságosan eladósodva külföldi devizában, így ez a folyamat eltarthat akár egy évig is, anélkül, hogy veszélyt jelentene a gazdaságra. Amikor azonban vissza kell majd fizetni a devizahiteleket, a hitelfelvevőknek forintot kell eladniuk, és eurót vagy svájci frankot vásárolniuk, a devizahitel törlesztéséhez. Így legkésőbb két-három év múlva ezek a hitelfelvevők gyengíteni fogják a forintot. Ez történt a közelmúltban Lengyelországban is.

A szárnyalás másik oka, hogy a jegybank is megsegítette a forintot. Az MNB apró lépésekben máris elkezdte értékesíteni azt az egymilliárd eurót, amelyet azért akar eladni, hogy annak átváltása magyar valutára ne okozzon felesleges forintbőséget. A deviza idei „beözönlése” annak köszönhető, hogy a kormány idén forintban kibocsátott kötvények helyett egyre inkább eurókötvények kibocsátásával finanszírozza az államháztartás hiányát, és az uniós támogatások is devizában érkeznek be az országba. Ezt kell az MNB-nek semlegesítenie.

A forinterősödés mögött egy harmadik tényező is megbújik. Úgy tűnik, hogy a spekulánsok tavaly túllőttek a célon. A külföldiek 2003 végén nagyon pesszimistán ítélték meg a magyar gazdaság helyzetét, és mindenki a forint gyengülésére spekulált – mondta Duronelly. Most azonban megfordult a piac hangulata, és szabadulni szeretnének ezektől a pozícióktól. Ezért eladják, például a forinthitelért vett eurókötvényt, és visszafizetik a korábban felvett forinthitelt. Ehhez azonban forintra kell váltaniuk eurójukat, tehát növelik a forint iránti keresletet, és ezzel a forint árfolyamát.

A befektetőknek, a jelenlegi igen magas kamatok mellett, amúgy is megéri eurójukat forintra váltani és egynapos forintbetétben tartani, így rengeteg „forró pénz” áramlott az országba – mondta a hvg.hu-nak Barcza György, az ING Bank elemzője. A forint tartós erősödéséhez azonban az egynapos betétekbe áramló forró pénz nem elég. Ahhoz azt kellene látnunk, hogy a hosszú távra befektető külföldi nyugdíjalapok és biztosítók is visszatérnek a magyar állampapír-piacra. A múlt héten már volt erre néhány példa, de korai lenne még örülni – mondta a hvg.hu-nak Szabó Zoltán, az Erste Befektetési Rt. kereskedője.

A forint jelenlegi erősödését "minibuboréknak" minősítette Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez londoni feltörekvő piaci stratégája. Slater szerint a makrogazdasági alapszámok továbbra sem javultak lényegesen. A jelenlegi forinterősödés valahol 250 forint/euró közelében tetőzhet, de "ott nem fog sokáig időzni". A Crédit Agricolre kitart amellett, hogy a forint túlértékelt, és hosszú távon 280 körül lenne az ésszerű forint/euró árfolyam. A mostani fejlemények azt mutatják, hogy a forint mindkét irányban hajlamos a kilengésekre.

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston londoni részlegének térségi alelnöke ugyanakkor azt mondta: a piac a jelek szerint bízik a kormány makrogazdasági politikájában, és sem a folyómérleg-, sem a GDP-adatok nem voltak rosszak. "A forint újra gyengülhet, de árfolyama most mindenképpen jóval alaposabban alá van dúcolva, mint 2003-ban volt".