Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A líbiai állam 2002 tavaszán perrel fenyegette meg Magyarországot, amiért az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. nem fizette ki az észak-afrikai országnak azt a 28 millió dollárt, amellyel egy 1982-ben kötött, rádiólokációs felderítő rendszer szállításáról és üzembe helyezéséről szóló szerződés nem teljesítése miatt tartozik, és amelynek kifizetésére – líbiai források szerint – az ÁPV Rt. akkori elnök-vezérigazgatója, Faragó Csaba 2001 végén ígéretet tett. A nyolcvanas évek elején a Technika Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötött a líbiai állammal arról, hogy három magyar cég, a Magyar Optikai Művek, a Fegyver- és Gázkészülékek Gyára, valamint a Videoton katonai lehallgató-zavaró rendszereket értékesít - mintegy 300 millió dollár értékben. A vételár 15 százalékát, 44,8 millió dollárt a líbiaiak előlegként még a szállítások megkezdése előtt kifizették. A magyar állam úgy „keveredett bele” bele az ügyletbe, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) garanciát adott a vételárelőleg visszafizetésére, amennyiben a magyar vállalatok mégsem szállítanának Líbiának.
A szerződés – máig nem tisztázott okok miatt – végül nem teljesült, a líbiai adósság ügye pedig a rendszerváltást követően átkerült az ÁPV Rt. asztalára. Az állami vagyonkezelő 1999 tavaszán tárgyalásokba kezdett az akkor 60 millió dollárt követelő Líbiával, és az összeget végül a Réczicza-White and Case nemzetközi ügyvédi iroda, az MNB és az ÁPV Rt. szakembereiből álló tárgyalócsapatnak sikerült 28 millió dollárra lealkudni. Az ÁPV Rt. azonban végül még a lealkudott összeget sem fizette ki Tripolinak, és emiatt 2002 tavaszán az észak-afrikai állam perrel fenyegette meg Magyarországot.
A hvg.hu először idén januárban érdeklődött a Külügyminisztériumnál az adósságról, ekkor jelentette be ugyanis Líbia, hogy lemond tömegpusztító fegyvereiről. Ezt követően vált világossá, hogy az évekig embargó alatt álló észak-afrikai ország kinyitja kapuit a nyugati befektetők előtt. Tóth Tamás külügyi szóvivő januárban arról értesítette a hvg.hu-t, hogy az adósság ügye nem a külügyi tárcához tartozik. Ennek némileg ellentmond, hogy 2001 októberében az ÁPV Rt. vezetése úgy nyilatkozott, hogy az adósság kifizetése már csak a Külügyminisztérium jóváhagyására vár.
Az ÁPV Rt. hetek óta ígéri, hogy tájékoztatja a hvg.hu-t arról, mi lett a 28 millió dolláros adósság sorsa. Legutóbb múlt hét szerdára ígérték, hogy elküldik válaszukat, erre azonban csütörtöki megkeresésünk ellenére még pénteken sem került sor. Az adósság ügyéről a líbiai nagykövetségen sem árultak el semmit. Megkerestük a líbiai állammal folytatott tárgyalásokban résztvevő Réczicza-White and Case ügyvédi irodát, de ők sem tudják, az állam végül rendezte-e az adósságot vagy sem. Információink szerint a máig rendezetlen pénzügyi vita miatt a magyar befektetőknek nem lesz lehetőségük arra, hogy a külföldi tőke előtt kinyíló észak-afrikai államban beruházhassanak.
A szerződés – máig nem tisztázott okok miatt – végül nem teljesült, a líbiai adósság ügye pedig a rendszerváltást követően átkerült az ÁPV Rt. asztalára. Az állami vagyonkezelő 1999 tavaszán tárgyalásokba kezdett az akkor 60 millió dollárt követelő Líbiával, és az összeget végül a Réczicza-White and Case nemzetközi ügyvédi iroda, az MNB és az ÁPV Rt. szakembereiből álló tárgyalócsapatnak sikerült 28 millió dollárra lealkudni. Az ÁPV Rt. azonban végül még a lealkudott összeget sem fizette ki Tripolinak, és emiatt 2002 tavaszán az észak-afrikai állam perrel fenyegette meg Magyarországot.
A hvg.hu először idén januárban érdeklődött a Külügyminisztériumnál az adósságról, ekkor jelentette be ugyanis Líbia, hogy lemond tömegpusztító fegyvereiről. Ezt követően vált világossá, hogy az évekig embargó alatt álló észak-afrikai ország kinyitja kapuit a nyugati befektetők előtt. Tóth Tamás külügyi szóvivő januárban arról értesítette a hvg.hu-t, hogy az adósság ügye nem a külügyi tárcához tartozik. Ennek némileg ellentmond, hogy 2001 októberében az ÁPV Rt. vezetése úgy nyilatkozott, hogy az adósság kifizetése már csak a Külügyminisztérium jóváhagyására vár.
Az ÁPV Rt. hetek óta ígéri, hogy tájékoztatja a hvg.hu-t arról, mi lett a 28 millió dolláros adósság sorsa. Legutóbb múlt hét szerdára ígérték, hogy elküldik válaszukat, erre azonban csütörtöki megkeresésünk ellenére még pénteken sem került sor. Az adósság ügyéről a líbiai nagykövetségen sem árultak el semmit. Megkerestük a líbiai állammal folytatott tárgyalásokban résztvevő Réczicza-White and Case ügyvédi irodát, de ők sem tudják, az állam végül rendezte-e az adósságot vagy sem. Információink szerint a máig rendezetlen pénzügyi vita miatt a magyar befektetőknek nem lesz lehetőségük arra, hogy a külföldi tőke előtt kinyíló észak-afrikai államban beruházhassanak.
