Tetszett a cikk?

A hazai önkormányzatok nagy részének van internetes oldala, többségük mégsem teszi lehetővé az online ügyintézést. A települések kezét a fejlesztésekben a források hiányán és az elektronikus aláírás alkalmazásának nehézségein kívül leginkább a hivatalok bürökratikus és hierarchikus offline működése köti meg.

Az idei év első három hónapjában a 229 magyar város 83 százalékának volt önálló internetes megjelenése, míg a 22 megyei jogú város mindegyike, a 23 fővárosi kerület közül pedig 22 volt elérhető a neten – írja a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb jelentésében. Összességében a 275 megvizsgált önkormányzat 86 százalékának volt honlapja, amelyen 70 százalékuk általános információkat közöl, 44 százalékuk beszámol az önkormányzat vagy hivatal szervezeti felépítéséről, turisztikai információval 40 százalékuk szolgál. A GKI kiemeli, hogy az önkormányzati portálok csupán 20 százaléka ad hírt a képviselőtestület munkájáról, s a legkritikusabb pont a testületi, bizottsági és kisebbségi ülések jegyzőkönyvének online dokumentálása. További gyengeség, hogy a települési oldalak alig 35 százalékának van idegen nyelvű verziója.

A honlapot nem tartó 39 városi önkormányzat gazdasági és közigazgatási fejlettsége jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, és közel harmadannyi a lakosaik lélekszáma a honlapot üzemeltetőkhöz képest – írja a GKI. A Közép-Dunántúlon az önkormányzatok 93 százalékának van önálló honlapja, míg ez a szám az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (78 százalék).

Bár a vizsgált önkormányzatok közel egynegyede (59 település) tesz közzé honlapján letölthető űrlapokat, a GKI szerint itthon csak 15 olyan városi önkormányzat van, amelynek oldalán már lehetőség van elektronikus ügyintézésre is. Ezek közé tartozik többek között Balassagyarmat, Budakeszi, Kazincbarcika, Miskolc, Szentendre, Sopron és Pécs. A GKI szerint e szolgáltatások egyelőre csak lakossági bejelentésekre korlátozódnak, ám 2005-ig az EU csatlakozás eredményeként az e-ügyintézés és az e-önkormányzatok köre bővül.

A pécsi oldalon többek között a különféle adónemek bevallásához szükséges adatlapok tölthetők le, bár visszajuttatni ezeket már csak faxon vagy személyesen lehet. Hat lépésben okmányirodai időpontot is foglalhatnak a pécsiek, amelyet egy, az e-mail címükre eljuttatott azonosító kóddal igazolnak a hivatalban. A pécsi honlap az elektronikus ügyintézés iránti igényt firtató egyik szavazásának eredménye szerint a polgárok 61 százaléka részesítené előnyben az online ügyintézést a hagyományossal szemben.

„Ehhez rengeteg pénz kell” – emelte ki a hvg.hu-nak a legnagyobb akadályt Aradi Péter, a pécsi oldalt készítő EUNet 2000 Regionális Informatikai Kht. ügyvezetője. A város 1997 óta létező honlapját tavalyi alapítása óta működtető kht. idén a Nemzeti Fejlesztési Terv operációs programja keretében kiírt EU-támogatásra pályázik, amely fedezné a 620 millió forintosra tervezett internetes fejlesztés költségének több mint 80 százalékát. A tervek szerint 2006 végére a pécsi lapon már kétirányú e-ügyintézésre is sor kerülhetne, azaz a letöltött dokumentumokat elektronikus úton is vissza lehetne küldeni. Ezt pedig további – ma még futurisztikusnak tűnő – szolgáltatások bevezetése követhetné: az ügyfelek elektronikus úton is befizethetnék a különféle illetékeket, illetve online követhetnék nyomon a dokumentumok és ügyek feldolgozását.

Az utóbbi szolgáltatásokat is kínáló oldalak az önkormányzati honlapok az Európai Unió ajánlásai alapján kialakított négy fejlettségi szintje közül a legmagasabbikon állnak. Őket követik az egyirányú, illetve kétirányú ügyintézést is lehetővé tevő települési honlapok. Az első – azaz fejlettséget tekintve a legalacsonyabb – szinten pedig a csak információkat közlő statikus oldalak vannak. Ebből van itthon a legtöbb: a 236 önkormányzati honlap közül a GKI szerint hozzávetőleg 180 statikus.

A kormányzati törekvések ellenére továbbra is a szigetszerű működés jellemzi a hazai önkormányzatok internetes fejlesztéseit – foglalja össze a GKI jelentése. Ez a hatás- és feladatkörök közötti elégtelen informatikai integrációnak, az informatikai képzés hiányának, illetve az alacsony informatikai „írástudásnak” a következménye. Az elektronikus aláírás hiányában az önkormányzatok az adatvagyon másodlagos hasznosítására nem lesznek képesek – ezt a GKI szerint az is gátolja, hogy a helyi adatvagyon jelentős része felett nem az önkormányzatok rendelkeznek.

„Az internetes ügyintézés beindítása nagyon nagy átalakulást kívánna a hivatalok 'offline' szervezetében és működésében” – mondta a hvg.hu-nak Bakos Bálint, az önkormányzati ügyfelekkel is kapcsolatban álló Econet.hu Informatikai Rt. vezérigazgató-helyettese. A kormányzati portál mellett a Budapest II. és XVIII. kerületének internetes megjelenésén is dolgozó Econet.hu helyettes vezetője szerint sokat segítene a települések online fejlődésében a polgárok szemléletének megváltoztatása, illetve az informatikai fejlesztéseknek az egyébként merev hivatali munkarendből való kiemelése, kiszervezése. „A pénz kérdése valójában háttérbe szorul” – tette hozzá Bakos, aki nem túl optimista a kilátásokat illetően. Szerinte a következő években is csupán kísérleti üzemben indulhatnak e-ügyintézésre is alkalmas önkormányzati portálok.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elhunyt Erdei Árpád, az Alkotmánybíróság volt tagja

Elhunyt Erdei Árpád, az Alkotmánybíróság volt tagja

Véget ért a szükségállapot Csehországban

Véget ért a szükségállapot Csehországban

Szülői Hang: „Várjuk a nyitást, de nem bármilyen áron”

Szülői Hang: „Várjuk a nyitást, de nem bármilyen áron”